150 ezer családot vágna haza a KDNP ötlete

A Vásárlás Szabadságáért Mozgalom (VSZM) alapvető célja, hogy mindenki igényei és lehetőségei mellett bármikor szabadon vásárolhasson, az üzletek pedig akkor legyenek nyitva, amikor erre igény mutatkozik. Ez a mozgalom szerint egyszerre szolgálná az állampolgárok, a turizmus, valamint az üzlettulajdonosok és a kereskedelmi dolgozók érdekét.

Kitörne a shopturizmus

A mozgalom így arra jutott, hogy nem lehet – a kialakult vásárlási szokásokat felrúgva – adminisztratív eszközökkel korlátozni a polgárok alapvető jogait. (A döntés közel 3,5 millió rendszeres vasárnapi vásárló életritmusát borítaná fel.) Nem beszélve a nemzetgazdaságnak okozott károkról. A mozgalom szerint ugyanis a nemzetgazdaság bevételeit 5-6 százalékkal kurtítaná, ha bevezetnék a vasárnapi vásárlási tilalmat, hiszen immár nemcsak tankolni járnának sokan külföldre vasárnaponként, de vásárolni is (az ország fele a határokhoz közel lakik).

Durva kirúgási hullám

Továbbá 150 ezer család életét tenné tönkre a tilalom, ezek a családok ugyanis csak néhány, önként vállalt hétvégi munkanappal tudnak rezsit fizetni vagy éppen félretenni egy kis pénzt. Azonnali hatállyal pedig mintegy 38 ezer kereskedelmi dolgozó munkahelye szűnhetne meg az átcsoportosítások miatt, illetve 2000 kisvállalkozás kerülne csődhelyzetbe azok közül, amiket a hét napi nyitva tartás tett legalább minimálisan nyereségessé (ilyen például a plázákban és a bevásárlóközpontokban működő kis üzletek zöme.)

Dugók és dugók

Mivel a vasárnap is nyitva tartó üzletek adják a kereskedelmi forgalom több, mint a 2/3-át, a legtöbb üzlet logisztikailag is fel van készülve a vasárnapi áru fogadásra, így a vasárnapi áruszállítás kiesése jelentős zavarokat okozna a szállító cégeknél, és erősen felduzzasztaná a hétköznapi és a szombati közlekedési dugókat. (Arról nem is beszélve, hogy a szállítóknál is előfordulhatnak elbocsátások az átalakulás miatt).

Megugró tarifák

És nemcsak emiatt kerülnének nehezebb helyzetbe a vállalkozók. Ugyanis például kevesebb magyar termék fogy a hatnapos vásárlási héten, mint a hét naposon, így számos magyar gyártó kerülhet nehéz helyzetbe, hiszen átalakulnak a vásárlói szokások (ez leginkább a tej-, hús- és sütőipari cégek sínylenék meg). Továbbá ha egy bevásárlóközpontban csak néhány vendéglátó illetve mozi van nyitva, a többi bolt esetében súlyos bevételek esnének ki. Ám az üzemeltető cégeknek mégis emelniük kellene a bérleti díjat, mert a vasárnapi vásárlási tilalom miatt évekkel később térülne csak meg a beruházásuk.

15 százalék egy gesztusért

Azaz minden vállalkozó saját vásárlóira hárítja át a bevételkiesést, vagy csődbe megy. A mozgalom úgy saccolja, hogy átlagosan 15 százalékkal emelkedhetne majd az árak. Azonban nem jár mindenki rosszul, legalábbis a mozgalom azt sejti, hogy a politikai törekvések mögött valamilyen kereskedelmi lobbi áll, ami arra szolgál, hogy a vásárlói igényeket és választásokat meghatározva egy meghatározott kereskedelmi céghez irányítsa a vásárlókat. A mozgalom most 1 millió tiltakozó aláírást szeretne gyűjteni, szükség esetén pedig országos véleménynyilvánító akciókat is szervezne.

Inni vasárnap is lehet

Emlékeztetőül: a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról Harrach Péter és Semjén Zsolt KDNP-s képviselők nyújtottak be még tavaly törvényjavaslatot. E szerint a kereskedő köteles lenne a jövőben a munkaszüneti napokon, valamint vasárnap egész nap, illetve december 24-én 14 óra után az üzletét zárva tartani. A javaslat várhatóan az ősszel kerül a parlament elé. A tilalom azonban nem vonatkozna mindenkire, így mentességet kapnának a 280 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek, illetve azok a boltok, amiknél a nyitva tartás megoldható a munkavállaló foglalkoztatása nélkül. Egyáltalán nem vonatkozna a szabályozás a vendéglátóipari egységekre, virágboltokra, édességüzletekre, benzinkutakra, sőt minden kereskedő kijelölhetne évente 12 vasárnapot, amikor nyitva tart.

További hírek