Telepátia és kémkedés

A háborúk során mindig az volt az elsődleges stratégia, hogy megtudják az ellenfelek egymás lépéseit. A hidegháborúban, ami inkább a csendes fegyverkezésről és egymás lépéseinek kitalálásáról szólt a két legnagyobb ellenséges fél Amerika és Oroszország is bevetette a legtitkosabb fegyverét, hogy kitalálják egymás lépéseit. De, vajon mi is volt az a fegyver? Vagy esetleg kik? Hát a telepaták. Emberek, akik képesek mások gondolatait kifürkészni, megjósolni előre ezáltal a másik lépését, cselekedetét. Sőt akár az úgynevezett távolbalátás képességével megjósolni az ellenséges bázisok helyét is.

A CIA elsőként akkor nyúlt a telepatikus képességekkel rendelkezőkhöz, amikor tudomást szerzett Hal Puthoff kvantumfizikus első távérzékelési-kísérleteiről. Miután a CIA hatalmas előnyt látott a telepaták alkalmazásában, létrehozott egy titkos laboratóriumot, ahol több kísérletet is folytattak az ötletük bizonyításaként. Ilyen volt az, amikor egy orosz bázist kellett feltérképezniük. Meglepő vagy sem, pár óra alatt a távolbalátók beszámoltak egy hatalmas épületről, melynél van egy hatalmas daru ami túlnyúlik az épület tetején. És tényleg így volt. Nos vagy nagyon jól tippeltek a telepaták vagy tényleg látták az épületet nem tudni. Mindenesetre ez olyan löketet adott a CIA vezetőinek, hogy folytatták a kísérletezést a telepatákkal.

Az egyik legsikeresebb leleplezés egy Joe McMoneagle ember nevéhez fűződik. Ő volt, aki leleplezte az oroszok egyik legnagyobb tengeralattjárójának az építését. Az eset úgy történt, hogy a CIA megkérte, hogy tudja meg a képességeivel, hogy mi zajlik egy épületben. Joe nagy fantáziával egy hatalmas tengeralattjáró építéséről beszélt. Nem is volt meglepő, mivel a tenger az épülettől körülbelül egy kilométerre volt. McMoneagle ekkor kapta meg a „Legion of Merit”-kitüntetést, ami az egyik legmagasabb elismerés, ami békeidőben katonai szolgálatért adható.

Azt nem tudni, hogy ezzel vajon elismerték e a telepátia létezését hivatalosan, de ő volt az első olyan telepatikus képességekkel rendelkező ügynök, aki ezt a kitüntetést megkapta.

A CIA-hoz hasonlóan az orosz kémelhárítás a KGB is alkalmazott telepatákat. Sőt évente körülbelül ötszáz millió forintot költött a parajelenségek kutatására. Ám az oroszok nagyban gondolkodtak. Azt hitték a telepatikus képességekkel népeket igázhatnak le és irányíthatják őket a tudtuk nélkül. A kísérleteik inkább hasonlítottak buta trükkökre, mintsem komoly, megalapozott vizsgálatokra. Az egyik alkalommal azt vizsgálták, hogy kisnyuszikat vittek le atom-tengeralattjáróval a tenger mélyére és kíváncsiak voltak, hogy a mamanyuszi érzékeli e ezt. Az orosz tudósok megállapították, hogy a mamanyuszinak és a kisnyulaknak megváltozott az agyhullámuk, ebből arra következtettek, hogy érzékelték a távolodást. Az oroszok tehát megállapították: a nyulaknak is van telepatikus képességük. Ám soha nem vetettek be egy telepatikus képességekkel rendelkező embert sem, hogy az amerikaiak haditerveit kiderítse. Néha letapogattak páncélszekrénybe rejtett adatokat, de tovább nem jutottak.

És hogy mindezek után ki hisz a telepátiában? Azt rátok bízom. Mindenesetre vigyázzatok nyúltartók, nehogy a kis szőrpamacs az agyatokba túrva extra répát szerezzen meg tőletek!