Máris 260 ezren mentek nyugdíjba a Ratkó-korszak gyerekei...

MAGYARORSZÁG — Aggódom, mi lesz, ha sok százezer kortársammal együtt a jól megérdemelt nyugdíjba vonulunk. A válság miatti megszorítások rettenetesen elbizonytalanítottak. Mást se hallani, mint hogy ha az úgynevezett „Ratkó-gyerekek” elmennek nyugdíjba, lesznek-e elegen a fiatalok, hogy „eltartsanak” minket – aggodalmaskodott Heinemann Pál (55) , aki még attól is tart, hogy e korszak szülötteinek csalatkoznia kell a nyugdíj kiszámításában. A Ratkó-korszak gyermekei komoly fejtörést okoznak az állami vezetésnek. Az ötvenes évek gyermekpropagandájának, illetve abortusztilalmának idején tömegesen világra jött újszülöttek tömegesen vonulnak nyugdíjba.

A nyugdíjkorhatár férfiak esetében jelenleg 62 év, Heinemann Pál elvileg még éveket tölthetne a hivatalban, ám a gyakorlat mást mutat. A minap napvilágot látott adatból kitűnik, több mint 260 ezren már visszavonultak az 55– 59 éves korosztályból! S ez a szám a szakemberek szerint rövidesen megduplázódhat. Van, aki úgy fogalmazott: ez katasztrófa, ami talán túlzás, de az bizonyos, hogy kikényszerítheti az egész kifizetési és járulékrendszer átgondolását.

 

– A Ratkó-korszak gyermekei életük nagy részében az alacsony szocialista bérezést kapták, s ez alapján számolják majd a nyugdíjukat – mondta lapunknak egy nyugdíjakkal foglalkozó közgazdász szakértő. – Ráadásul a rendszerváltás idején 40 év körül jártak, java részük a tömeges elbocsátások áldozatává lett. Már nem voltak abban a korban, hogy meg tudjanak újulni, nem tudták felvenni az iramot, sokan közülük ezután segédmunkásként tartották fent magukat minimálbéren bejelentve, vagy éppen feketén dolgozva. Rengetegen fognak rádöbbenni rövidesen, hogy a nyugdíjuk szinte semmire sem lesz elég – tette hozzá.

 

Csúcson. Az ábra azt mutatja, hogy hány nyugdíjast tartanak nyilván jelenleg a század elejétől 1974-ig születettek közül. Az 50–54 év közöttiekből van a legtöbb

A kormány 500 millió forintot szán a bajbajutottak megsegítésére. – Megemeljük a méltányossági nyugdíjat, és lehetőség lesz egyedi támogatásra is – jelentette be a napokban Kiss Péter társadalompolitikai miniszter. Ha az egyedülálló nyugdíjas járandósága nem haladja meg az 58 ezer forintot, illetve egyéb speciális esetekben 3-5 ezer forintos nyugdíjkiegészítést lehet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál kérelmezni.

Az érintettek szerint ez kevés. – A megszorító intézkedések által megspórolt 1300 milliárd forintból az állam 600 milliárdot a nyugdíjasoktól vesz el – közölte Mihalovits Ernő, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. – Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű háztartást vezető, egyedülálló nyugdíjasnak a rezsit is beleszámítva havi 100-120 ezres bevétellel kell rendelkeznie. Márpedig az átlagos nyugdíj összege 87 ezer forint! Másfél millió nyugdíjas már most kilátástalan helyzetben van emiatt – érzékeltette Mihalovits Ernő.

 

Idősödünk. Ez a grafikon azt mutatja, hogy alakul az ország lakosságának kor szerinti összetétele 2050-ben, ha a jelenlegi elöregedési tendencia folytatódik. Az aktív keresők kevesebben lesznek, mint a nyugdíjasok. A középső oszlop a kort, az alsó az emberek számát mutatja.

A Blikk által megszólaltatott közgazdász szakértő szerint ráadásul a nyugdíjak eloszlása igazságtalan: – Aki ma megy nyugdíjba, minimum 8 százalékkal kevesebbet kap kézhez, mint ha tavaly ilyenkor tette volna – jelentette ki. Ha a kormánynak sikerül is kezelnie a Ratkó-nyugdíjasok ügyét, még akkor is marad megoldandó feladat bőven: a minimálbérre bejelentett mai fiatalok tömegei ugyanolyan problémákkal fognak szembesülni, mint édesapáik.

 

K. I.

További hírek