Szent Iván éjszakája

 

A három nap csúszás a tropikus időszámítás (a Földhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közti különbségből adódik. Ezen eltolódás miatt a napforduló a naptár meghatározása óta már előrelépte ezt a három napot, így a régen 24-én esedékes napforduló ma már 21-ére esik. A nyári napforduló adja az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját, s míg az északi féltekén e nap éjjele ad okot az ünneplésre, a déli féltekén ezt december 21-én tehetik meg az emberek.

Azonban Szent Iván ünnepe nem csupán csillagászati vagy vallási esemény, hanem a hiedelmek, szertartások, mágikus tüzek neves napja is egyben. Ezen a napon világszerte máglyákat raknak, amelyeknek varázserőt tulajdonítanak: megvédenek a boszorkányoktól, betegségektől és szerelmet hoznak. Úgy tartják, aki ezen az éjszakán leszakítja a páfrány csodatévő virágját, egész életében érteni fogja a természet és az állatok nyelvét, valamint felleli a föld alatt leledző kincseket. Ha téved, sötét álomba merül a növény porától. Egy másik hiedelem szerint ezen az éjjelen meztelenül szedett gyógynövények különleges gyógyító hatással rendelkeznek. A természet lehető legtöbb „eszközét” felhasználták, a tyúkólakra, ajtókra, ablakokra faágakat helyeztek a boszorkányok és a rontások elűzésére.

 

A szerelmesek és szerelemre vágyók éjszakája is volt egyben. A cseh hiedelem szerint a szerelmesek a tűz két szélére álltak és a tűzön átdobáltak egy csokrot egymásnak, majd a tűz elaludtával átugrották háromszor a parazsat. Ezzel „biztosították” közeli házasságukat, valamint a lázzal járó betegségek elkerülését egy éven keresztül. A palóc tradíciók szerint a tűz kialvása után a hajadonok a kenderföldre mentek, ahol leheveredtek, s ha felkeltük után a kender felállt, úgy egy éven belül férjhez mentek a lányok.

Egy népi jövendölés szerint „ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága”. Jövendölésekben nem volt hiány: „ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sültalmát ehetünk”.

Svéd falusiak egy bizonyos mérges gombát dobáltak a tűzbe, ami megtörte a manók és más természetfölötti lények hatalmát, amelyek a néphit szerint ezen az éjszakán a legaktívabbak. Úgy tartották ezen az éjszakán megnyílnak a hegyek, és a föld mélyének lakói elözönlik a föld felszínét.

Bár ma már „kiment a divatból” az efféle nagy ünneplés, azért a ma élő emberek sem felejtik el Szent Ivánt. Manapság Szentivánéji Vigasságokat rendeznek a falubéliek, amelyen színházi előadásokat, koncerteket láthatnak, hallhatnak a látogatók, de furcsa versenyeken is részt vehetnek: „Furcsa pózok versenye” (szombathelyi Szentivánéji Vigasságok). „Ezen az éjszakán a fizikától, biológiától, képzőművészettől kezdve a színházon, a kézművességen, a zenén és a táncon keresztül a gasztronómiáig tudományágak, és műfajok sokasága ünnepel együtt, hogy az év leghosszabb és legizgalmasabb éjszakáján mindenki találhasson magának és társaságának vonzó programot”.