Az illem határa

A turisták özönlenek Helsinkibe, és a finn turisztikai hivatal ujjong. A turisták taxizni akarnak – ráadásul egy biciklis taxi szolgáltatásait akarják igénybe venni –, s ha ez nem jön össze, akkor legalább egy-két fotót készítenek a taxivá kinevezett képzőművészeti alkotásnak nevezett valamiről.

Mimosa Pale ugyanis biciklijére egy óriási méretű vaginát „alkotott”, amely olyan élethű, hogy még a szőrszálak sem hiányoznak róla. Az „utastérbe” a nyíláson keresztül lehet beszállni, Mimosa pedálozik, és tesznek egy kört az északi főváros szívében. Eddig még nem sikerült megállapítani, hogyan lát ki a vezető és utasa – talán a bejárati nyíláson keresztül? Sok férfi vágya válhat most valóvá, amikor hideg, szeles téli napokon álmodozva mondogatják, hogy „úgy szeretnék bebújni egy jó meleg helyre” – s persze „arra” gondolnak.

Bár a skandináv országokról elterjedt az a nézet, hogy a szexualitás terén meglehetősen „nyitottak”, ez valójában csak egy misztikum. A „svéd családmodell” például az, amikor a férfi és a nő úgy a harmadik gyermekük születése tájékán összeházasodik, és természetesen az egész család meztelenül alszik egy ágyban. A valóságban az északi országok lakói ugyanolyan prűdek és „polgári értékeket” képviselő emberek, mint bárhol máshol a világon, csupán arról van szó, hogy néhány szexuális megmozdulásuknak jó nagy visszhangja van.

Mint most Mimosa taxijának is. Pedig nem a túlfűtött szexualitás és vágy sarkallta a finn ifjú hölgyet műve megalkotására, hanem némi exhibicionizmus, illetve egy feminista-gyanús ideológia. Nézete szerint túlságosan férfiközpontú világban élünk, s ez ellen tenni kellene valamit.

Ő megtette a magáét – mi pedig szörnyülködhetünk vagy kacaghatunk vérmérsékletünk szerint…