Akik a halálból visszatértek

Aligha akad olyan ember, aki ne hallott volna hátborzongató történeteket, a halálból visszatérők hihetetlen részletességű beszámolóit a szívük leállása után történtekről.

Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy mi is játszódhat le ilyenkor. Egyesek a mennyország létének bizonyítékát látják benne, míg mások pusztán a haldokló agy vízióit, a földöntúli békesség érzését - szerintük e csodás "élményeket" a stresszhelyzetben felszabaduló endorfinoknak köszönhetjük. Ezt látszik bizonyítani néhány kísérlet is, melyekben önkéntesekkel oxigénben szegény, és szén-monoxidban gazdag levegőt lélegeztetnek be, így a halálközeli élmények számos elemét sikerült előidézniük.

Beszámolók alapján ilyenkor a legtöbben végig haladnak egy sötét alagúton, melynek végén egy „fénylény” várja őket, általában végig tekintenek az életükön, nincs halálfélelem, és minden rossz érzésük elmúlik. Mások testen kívüli élményekről számolnak be, olykor pontos leírást adva a környezetről, sőt néha még az elhangzó beszélgetésekből is emlékeznek néhány részletre. Előfordul, hogy nem csak arról a szobáról adnak pontos leírást, melyben az események történnek: állítólag egy magyar férfi, aki Hollandiában szenvedett szívinfarktust, még azt is tudta, hogy az egyik mentős a szálloda halljában bekötötte a cipőfűzőjét. Különösen meglepő volt, hogy, bár nem tudott hollandul, visszaidézte a körülötte folyó beszélgetés egy-egy részletét, mely viszont hollandul folyt.

A legtöbb beszámolóban szerepel az érzés, hogy vissza kell térni az életbe, mely nem igazán akaródzik, hiszen „odaát” a mennyei békesség és a fájdalommentesség vár ránk.

Néhányan gyanúsnak találhatják, hogy manapság igen csak megnövekedett a halálközeli élményeket átélők száma – pont amikor olyan élénk az érdeklődés a téma iránt -, ám ezt egyesek az egyre fejletebb újraélesztési módszerekkel magyarázzák, illetve azzal, hogy nem kell a klinikai halál állapotába kerülni, hogy átéljük a fent leírtakat. Bizonyos kábítószerek használatával, illetve némely műtéti altatószer hatására is halálközeli élményben lehet része az embernek, sőt életveszélyes helyzetben is.

A kutatók kitartóan kutatják a halálközeli élmények nyitját, egyes kórházakban olyan jelzéseket helyeznek el – például a műtőlámpa tetején -, melyek csak felülről láthatóak, és részletesen kikérdeznek mindenkit, aki a klinikai halál állapotába kerül náluk. Eddig azonban semmilyen perdöntő bizonyítékot nem találtak.

Az ilyen jellegű élmény átélése természetesen mély nyomot hagy az érintettekben, olykor alaposan megváltoztatja világlátásukat, gondolkodásmódjukat, és kapcsolatukat a többi emberrel. Kezdetben többségük nagyon sajnálja, hogy vissza kellett térnie, ám később amolyan küldetéstudat lesz rajtuk úrrá, hogy bizonyosan valamilyen okból kapták a második esélyt.

A halálközeli élmények alighanem mindenkinek a fantáziáját megmozgatják valamelyest, akár hiszi, hogy van ott valami, akár nem, akár a vallás, akár a tudomány oldaláról közelíti meg a kérdést.