Geszti Péter:Jöhet az újabb baba

Mi vitt téged Budapestről Bajára?

Geszti Péter: Húsz lovas indult vasárnap a Bácska Vágtán, a Nemzeti Vágta első előfutamán. Még a legkisebb falvakból is eljöttek, egy-egy falut több lovas képviselt. Lány nyert, mondanom se kell. A települések szakácsai helyben készített ételekkel és italokkal vonultak ki. Különlegességeket kóstolhattunk, a csíptetett dévértől a csirkés halászlén át az érsekcsanádi túrós rétesig. És legalább hatvanféle pálinkát! Tízezer ember jött el a Petőfi -szigetre. Volt fogathajtó verseny, díjugratás, és minden, aminek egy búcsúban lennie kell. A lovasverseny adta az izgalmat, most is buktak, a vágtázás veszélyes üzem!

Elsőre azt gondoltam, ez csak valami úri huncutság.

Mások azt sem hitték el, hogy logisztikailag sikerül összehozni. Évente megrendezzük ezt a kulturális fiestát, s a nehézségek ellenére azon törjük a fejünket, miben van perspektíva! Gondolkodunk azon, hogy jövőre nemzetközi futamot is tartunk.

 

Fotó: Tumbász Hédi

Az egykori reklámszakember azon fáradozik, hogy létrehozhasson egy olyan hagyományt, mint amilyen a velencei karnevál vagy a német sörfesztivál

Mindezt úgy, hogy nem is lovagolsz?

Főzni sem tudok, de járok étterembe. Én abban élek, hogy létrehozzunk egy kulturális márkát, ami a modernitás és a hagyomány ötvözete. Külföldön egy-egy város éppen attól sikeres, hogy a hagyományaikat modern módon tudják tálalni. Ilyen München, vagy Prága a sörrel, a pamplonai bikafuttatás vagy a velencei karnevál. A huszárhagyomány magyar találmány, a lovas nemzet fogalom is régóta létezik, mi e kettőt egyszerre szeretnénk átélhetővé és megfoghatóvá tenni itthon és külföldön - enélkül, hogy áthangszerelnénk. Segítünk látszani.

Ha ez sikerül, történelmet írsz.

Azt nem mondanám, nem vagyok én olyan nagy ember. Azt csinálom, amiben hiszek, aminek értelme és értéke van, ami közösségeket teremt.

Amúgy is bármibe fogsz, mindenben sikeres vagy.

Na, ez nem igaz. Volt sikertelen tévéműsorom, egy-két reklámkampány, ami nem úgy sült el, ahogy gondoltam, egy-két dal, amik elmentek a fülek mellett. Ma már azt látom, hogy inkább abból van több, ami nem jön össze. A siker egyáltalán nem magától értetődő. Különösen nem az egy olyan országban, ahol ritka az összefogás, ahol inkább irigylik egymástól a sikert az emberek. Ez könnyű, de abban, hogy valamit sikerre vigyek, sokkal több munka van, mint azt gondolják. Nincs ünnepnap, nincs hétvége. Aki abban a hitben ringatja magát, hogy a siker állandó, az törik el leghamarabb. Erre a lelkedet fel kell készíteni.

Fotó: Tumbász Hédi

Nem gondoltam volna.

Mert én nem csinálok ilyen nagy dolgokat. Csak a Godzillánál volt igaz, hogy a méret a lényeg! Nem szabad leértékelni a hétköznapi sikereket. Ha jól csinálod, amit csinálsz, az bőven elég. Hajlamosak vagyunk magunkat alábecsülni. A világ attól működik jól, ha azt csináljuk, amihez értünk, minőséget képviselünk, nyitottak és szolidárisak vagyunk. Ehhez nem kell hősnek lenni. A lányom például sokkal fontosabb alkotás, mint a Nemzeti Vágta.

Milyen kislány Sára Lujza?

Mindig meglepődöm, mennyit változik, milyen sok arca van. Az első fotója egy ultrahangkép volt a talpáról, születéskor meglepett, milyen pici és ráncos ez a talp. Most is kicsi még persze, de sima, ahogy mondjuk, már „döndölödik”. Azt szeretem a legjobban, amikor fürdetjük. Öröm nézni azt a kis rózsás bőrű lényt. Új dimenziót nyitott az életünkben. A napokban mondtam Editnek (a felesége – a szerk.): a szerelmünk eddig is egy szép melódia volt, amire most ráült egy kedves, új szólam, ettől még teltebb lett. Tologatom a kis szempilla királylányt a babakocsiban, tologatom, hogy elaludjon és sosem gondoltam volna, hogy ilyet teszek majd! Az is öröm, ha tisztába teszem, az is, ha csak szuszog a szobában.

Édesanyád, Márti néni kényezteti?

Maminak csípőprotézise van, nehezen jár, egyedül nem tud a babára vigyázni. Szokta is mondani, fiam, túl sokáig vártál.

Fotó: Tumbász Hédi

Ditz Editet tavaly vette feleségül, kislányuk két hónapos

Valóban.

Nem érzem úgy. Akkor kell, hogy megtörténjen, amikor készen állsz rá. Én most tudok egy gyerekkel úgy foglalkozni, ahogy az neki jó. Jó, hogy most történt meg. Anyám nagyon örül a gyereknek, minden héten találkoznak. Kipróbál rajta minden régi trükköt, amivel engem szórakoztatott. Azt szereti ő is a legjobban, ha ölbe kaphatja, megetetheti. Előkereste a családi fényképalbumot, és megmutatta, Sára Lujza a legjobban az ő nagyanyjára hasonlít.

És az apjára vagy az anyjára inkább?

Nagyon hasonlít rám a fejformája, a szeme, Edité a szája. A haja is sötétbarna, mint az anyjáé.

Jó baba?

Jó gyerek, határozott, pontosan tudja, mit akar. Csak akkor szól, ha éhes, ha kiesett a cumija és konkrét gondja van a világgal. Van barátom, aki azt mesélte, nehéz beférni egy anya-gyerek kapcsolatba az első hónapokban. Én ezt nem érzem, talán, mert ott voltam a terhesség alatt, a szülésnél. Nem érzem magam bamba apukának.

Jó, hogy lány lett!

Szerintem is. Az biztos, hogy könnyebb lesz neki abban az értelemben, hogy nem fogják velem összehasonlítani és nem kell majd sikerben versenyeznie az apjával. Egyébként fura, milyen öröm ráismerni az ismerős vonásaira. Mintha újraélnéd a saját életed, a saját születésedet. Lenyűgöző az élet rendszerének ismétlődése, megújulása Ez olyan élmény, amiről beszélni nem is nagyon lehet, nem is érdemes, át kell élni!

Feltétlenül.

Sok ember van, akiknek nem adatik meg, akiket ráadásul a környezetük agyon frusztrál emiatt. Persze a legszerencsésebb dolog, ha gyermeked születik, de ha nem, attól egy emberi élet még tud szép és értelmes lenni. Hogy velem megtörtént, ajándék. Ez tesz majd engem elviselhető öregemberré.

Ezt most nem értem. Elviselhetetlen leszel?

Az idős kor erős bezáródás, nehezen elviselhető. Az élet nem folytatódik már, lezárul a halállal, a gyerek az egyedüli megváltás. A remény, hogy folytatódsz valakiben.

Lesz testvére Sárának?

Edit már gyakran gondol erre és azt hiszem engem sem lesz nehéz meggyőzni.

Mi vitt téged Budapestről Bajára?

Geszti Péter: Húsz lovas indult vasárnap a Bácska Vágtán, a Nemzeti Vágta első előfutamán. Még a legkisebb falvakból is eljöttek, egy-egy falut több lovas képviselt. Lány nyert, mondanom se kell. A települések szakácsai helyben készített ételekkel és italokkal vonultak ki. Különlegességeket kóstolhattunk, a csíptetett dévértől a csirkés halászlén át az érsekcsanádi túrós rétesig. És legalább hatvanféle pálinkát! Tízezer ember jött el a Petőfi -szigetre. Volt fogathajtó verseny, díjugratás, és minden, aminek egy búcsúban lennie kell. A lovasverseny adta az izgalmat, most is buktak, a vágtázás veszélyes üzem!

Elsőre azt gondoltam, ez csak valami úri huncutság.

Mások azt sem hitték el, hogy logisztikailag sikerül összehozni. Évente megrendezzük ezt a kulturális fiestát, s a nehézségek ellenére azon törjük a fejünket, miben van perspektíva! Gondolkodunk azon, hogy jövőre nemzetközi futamot is tartunk.

 

Fotó: Tumbász Hédi

Az egykori reklámszakember azon fáradozik, hogy létrehozhasson egy olyan hagyományt, mint amilyen a velencei karnevál vagy a német sörfesztivál

Mindezt úgy, hogy nem is lovagolsz?

Főzni sem tudok, de járok étterembe. Én abban élek, hogy létrehozzunk egy kulturális márkát, ami a modernitás és a hagyomány ötvözete. Külföldön egy-egy város éppen attól sikeres, hogy a hagyományaikat modern módon tudják tálalni. Ilyen München, vagy Prága a sörrel, a pamplonai bikafuttatás vagy a velencei karnevál. A huszárhagyomány magyar találmány, a lovas nemzet fogalom is régóta létezik, mi e kettőt egyszerre szeretnénk átélhetővé és megfoghatóvá tenni itthon és külföldön - enélkül, hogy áthangszerelnénk. Segítünk látszani.

Ha ez sikerül, történelmet írsz.

Azt nem mondanám, nem vagyok én olyan nagy ember. Azt csinálom, amiben hiszek, aminek értelme és értéke van, ami közösségeket teremt.

Amúgy is bármibe fogsz, mindenben sikeres vagy.

Na, ez nem igaz. Volt sikertelen tévéműsorom, egy-két reklámkampány, ami nem úgy sült el, ahogy gondoltam, egy-két dal, amik elmentek a fülek mellett. Ma már azt látom, hogy inkább abból van több, ami nem jön össze. A siker egyáltalán nem magától értetődő. Különösen nem az egy olyan országban, ahol ritka az összefogás, ahol inkább irigylik egymástól a sikert az emberek. Ez könnyű, de abban, hogy valamit sikerre vigyek, sokkal több munka van, mint azt gondolják. Nincs ünnepnap, nincs hétvége. Aki abban a hitben ringatja magát, hogy a siker állandó, az törik el leghamarabb. Erre a lelkedet fel kell készíteni.

 

Fotó: Tumbász Hédi

Nem gondoltam volna.

Mert én nem csinálok ilyen nagy dolgokat. Csak a Godzillánál volt igaz, hogy a méret a lényeg! Nem szabad leértékelni a hétköznapi sikereket. Ha jól csinálod, amit csinálsz, az bőven elég. Hajlamosak vagyunk magunkat alábecsülni. A világ attól működik jól, ha azt csináljuk, amihez értünk, minőséget képviselünk, nyitottak és szolidárisak vagyunk. Ehhez nem kell hősnek lenni. A lányom például sokkal fontosabb alkotás, mint a Nemzeti Vágta.

Milyen kislány Sára Lujza?

Mindig meglepődöm, mennyit változik, milyen sok arca van. Az első fotója egy ultrahangkép volt a talpáról, születéskor meglepett, milyen pici és ráncos ez a talp. Most is kicsi még persze, de sima, ahogy mondjuk, már „döndölödik”. Azt szeretem a legjobban, amikor fürdetjük. Öröm nézni azt a kis rózsás bőrű lényt. Új dimenziót nyitott az életünkben. A napokban mondtam Editnek (a felesége – a szerk.): a szerelmünk eddig is egy szép melódia volt, amire most ráült egy kedves, új szólam, ettől még teltebb lett. Tologatom a kis szempilla királylányt a babakocsiban, tologatom, hogy elaludjon és sosem gondoltam volna, hogy ilyet teszek majd! Az is öröm, ha tisztába teszem, az is, ha csak szuszog a szobában.

Édesanyád, Márti néni kényezteti?

Maminak csípőprotézise van, nehezen jár, egyedül nem tud a babára vigyázni. Szokta is mondani, fiam, túl sokáig vártál.

 

Fotó: Tumbász Hédi

Ditz Editet tavaly vette feleségül, kislányuk két hónapos

Valóban.

Nem érzem úgy. Akkor kell, hogy megtörténjen, amikor készen állsz rá. Én most tudok egy gyerekkel úgy foglalkozni, ahogy az neki jó. Jó, hogy most történt meg. Anyám nagyon örül a gyereknek, minden héten találkoznak. Kipróbál rajta minden régi trükköt, amivel engem szórakoztatott. Azt szereti ő is a legjobban, ha ölbe kaphatja, megetetheti. Előkereste a családi fényképalbumot, és megmutatta, Sára Lujza a legjobban az ő nagyanyjára hasonlít.

És az apjára vagy az anyjára inkább?

Nagyon hasonlít rám a fejformája, a szeme, Edité a szája. A haja is sötétbarna, mint az anyjáé.

Jó baba?

Jó gyerek, határozott, pontosan tudja, mit akar. Csak akkor szól, ha éhes, ha kiesett a cumija és konkrét gondja van a világgal. Van barátom, aki azt mesélte, nehéz beférni egy anya-gyerek kapcsolatba az első hónapokban. Én ezt nem érzem, talán, mert ott voltam a terhesség alatt, a szülésnél. Nem érzem magam bamba apukának.

Jó, hogy lány lett!

Szerintem is. Az biztos, hogy könnyebb lesz neki abban az értelemben, hogy nem fogják velem összehasonlítani és nem kell majd sikerben versenyeznie az apjával. Egyébként fura, milyen öröm ráismerni az ismerős vonásaira. Mintha újraélnéd a saját életed, a saját születésedet. Lenyűgöző az élet rendszerének ismétlődése, megújulása Ez olyan élmény, amiről beszélni nem is nagyon lehet, nem is érdemes, át kell élni!

 

Feltétlenül.

Sok ember van, akiknek nem adatik meg, akiket ráadásul a környezetük agyon frusztrál emiatt. Persze a legszerencsésebb dolog, ha gyermeked születik, de ha nem, attól egy emberi élet még tud szép és értelmes lenni. Hogy velem megtörtént, ajándék. Ez tesz majd engem elviselhető öregemberré.

Ezt most nem értem. Elviselhetetlen leszel?

Az idős kor erős bezáródás, nehezen elviselhető. Az élet nem folytatódik már, lezárul a halállal, a gyerek az egyedüli megváltás. A remény, hogy folytatódsz valakiben.

Lesz testvére Sárának?

Edit már gyakran gondol erre és azt hiszem engem sem lesz nehéz meggyőzni.

 

További hírek