A nevetés boldogít

Mosoly, kacaj, nevetés, hahota – mikor nevettél egy jót utoljára? Úgy igazán: fuldokolva, gurgulázva, könnyezve, visítva vagy kuncogva? Ha sikerül magad elé idézned, azt is tudod, milyen hatással volt testedre, lelkedre, szervezeted élettani folyamataira? Minket is feszegetett a kérdés, miért nevetünk, és milyen következményekkel jár egy kiadós kacagás.

A majmok, a patkányok és a kutyák is

Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

Mitől törhet ránk a nevetés?

Az ókor filozófusai, a ma pszichológusai nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint egész egyszerűen attól nevetünk, ha valami vicceset, humorosat látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

Nevetünk a túlélésért

Kutatásai alapján Robert Provine arra a következtetésre jutott, hogy a nevetés nem reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.

Mi történik ilyenkor?

A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

Jótékony hatások

Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

• Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.


• A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.


• Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.


• Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.


• Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.


• A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.