Az ember, aki nem tud Gyurcsányról
Vass László2009. 03. 24., 13:36Utolsó módosítás: 2009. 03. 24., 23:48Címkék:Szingapúr, Ausztrália, Maldív-szigetek, Srí Lanka, Jemen, vitorlázás, Méder Áron, Koper, Gibraltár, Barbados, Panama-csatorna, Tahiti, Tonga, Fidzsi, Bali, Phuket, Ománeszközök:
Két és fél évvel ezelőtt indult a szlovéniai Koper kikötőjéből és néhány hónap múlva ugyanide érkezik meg alig hatméteres hajójával egy földkerülő magyar hajós. Méder Áron nemrég hagyta el Omán partjait, jelenleg Jemennél tart és a Vörös-tenger felé hajózik Carina nevű vitorlásával. Se válság, se Gyurcsány, csak a szél.
AjánlatMéder Áron honlapja
JÁTSSZ ONLINE!Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki
OK.huLegutóbb 2007 októberében számoltunk be arról a nem mindennapi hajós kalandról, amire egy fiatal magyar vitorlázó vállalkozott: parányi, egyébként a Genfi-tóra készült Carina típusú 19 lábas vitorlásával egyedül kerüli meg a Földet. Miután hajóját saját maga újította fel és készítette fel az útra, 2006. szeptember 24-én indult útnak Szlovénia egyetlen kikötőjéből Koperből, hogy a Földközi-tenger és Gibraltár érintésével jusson ki az Atlanti-óceánra. Ezt átszelve Barbadosnál ért át az amerikai oldalra, majd a karibi szigetek érintésével következett a rekordszámba menő átkelés a Panama-csatornán.
A hajósnak sietnie kellett, minél hamarabb át kellett kelnie a Csendes-óceánon, hiszen az útiterv szerint a hurrikán-szezont biztonságos kikötőben, lehetőleg Fidzsin szerette volna átvészelni. Ezért Tahitin, Mooreán, vagy Tongán a lehető leggyorsabban túl kellett jutnia, ami természetesen nem volt mindig egyszerű. Előfordult, hogy a hajó motorja, vagy a főakkumulátor mondta föl a szolgálatot és olyan is volt, hogy szó szerint ki kellett menteni a hajót a biztonságos vizekre, amit a helyi mentési központ hajója tett meg végül és még a Fiji Times című újság is beszámolt az esetről. A hosszabb tengeri szakaszok alatt egyébként a világ különböző pontjain élő magyar rádióamatőrökkel tartja a kapcsolatot a hajós, és a vállalkozás iránt érdeklődők is a rádióamatőrök tájékoztatásai alapján szerezhetnek információkat a hajósról.
Fidzsire végül 2007 novemberének elején érkezett meg a hajós. Itt egy hosszabb pihenő időszak következett, amit elsősorban a hajó hibáinak kijavítására használt fel. Méder Áron az útja során és a pihenőidőszakban is folyamatosan beszámolt jachtnaplójában az éppen aktuális munkálatokról, a helyi utazásairól és arról is, hogy az általa is végigjárt útvonal kifejezetten népszerű, így sokszor előfordult, hogy a Panamában megismert hajósokkal Tahitin, vagy Tongán ismét összetalálkozott. A Csendes-óceánon olyan is előfordult, hogy két magyar zászló alatt hajózó vitorlás futott össze.
A fidzsi tartózkodás a tervezettnél egy kicsivel tovább tartott, ugyanis közbejött egy nem várt lehetőség: a magyar hajós besegítő matrózként egy halászhajó fedélzetén Új-Zélandra hajózott. Szűk egyhónapos itt tartózkodás után egy nagyobb vitorlás fedélzetén jutott vissza Fidzsire, ahonnan az utolsó javítások elvégzése és egy új külmotor beszerzése után 2008. július 8-án indult tovább előbb Vanuatura, majd egy 1330 tengeri mérföldes szakasz megtételével Pápua Új-Guineába.
Ezután egy újabb óceán, ezúttal már az Indiai-óceán vizét szelve az ausztráliai Darwin, majd Bali szigete és Szingapúr következett. Ez a vidék több okból is veszélyesnek számít: gyakoriak errefelé a földrengések, amelyek akár cunamit is gerjeszthetnek. A Bali és Szingapúr közötti szakaszon épp történt is nagyobb földrengés a közelben,d e szerencsére nem adtak ki cunami riadót. A másik veszélyforrás a Szingapúr környéki vizek hatalmas hajóforgalma. A városállam kikötője a legnagyobb tengeri kikötő a világon, naponta több száz konténerhajót kezel, ráadásul egy hatalmas olajfinomító is van itt, ahová szintén több száz tankerhajó várakozik. Carina útja során többször fordult elő, hogy irányt kellett változtatni, mert a közeledő hajó nem vette észre a parányi vitorlást. A harmadik veszélyforrást a kalóztevékenység jelenti, amely bár nem ezeken a vizeken a leggyakoribb, mégiscsak fenyegeti az egyedül utazókat.
A veszélyes vizeken sikeresen áthajózva egy szingapúri megálló után a malajziai Penang és a híres thaiföldi nyaralóhely, Phuket szigete következett, ahova idén januárban érkezett meg a hajós. A szigetet egy hónap múlva hagyta el és ekkor következett az út utolsó nagy átkelés, az Indiai-óceánon előbb Sri Lankára, majd a Maldív-szigetekre. Előbbi egy hónapig, utóbbi szakasz alig nyolc napig tartott. A globális felmelegedés által fenyegetett üdülőparadicsomot elhagyva előbb Omán, majd Jemen partjait érintette Méder Áron és jelenleg a Vörös-tenger felé hajózik.
Elmondása szerint még nagyjából két-két és félhónapnyi út van hátra, mire befut a koperi kikötőbe. Útján több ezer fénykép készült és ebből, valamint a minden nap vezetett jachtnapló anyagából könyv kiadását is tervezi és nem titkolt célja, hogy másnak is kedvet csináljon az övéhez hasonló nem mindennapi, de korántsem teljesíthetetlen kalandhoz
www.origo.hu