Jöhet a kiskapu

Egyetemi akkreditáció - kiskapukkal
[origo] oktatás
Kristóf Juli 2009.03.17 12:11:43

--------------------------------------------------------------------------------
Címkék: felsőoktatás, egyetem, akkreditáció
   
 

--------------------------------------------------------------------------------

A tavalyi év nem csak a burgonya, a delfinek és a sarkvidékkutatás éve volt, de a hazai mesterszakok többségét is ebben az évben akkreditálták az ország felsőoktatási intézményei, hogy a 2009-ben végző alapképzéses hallgatók szabadon tanulhassanak tovább szeptemberben. Egyetemi szakok akkreditációja - kiskapukkal.

A szakok elfogadása többé-kevésbé gördülékenyen ment, annak ellenére, hogy az intézmények többsége az utolsó pillanatban, 2008-ban látott neki pályázatai megírásához. Voltak azonban szakok, amelyek nem vették olyan jól az akadályt. Szinte minden intézmény rendelkezett olyan képzéssel, amely nem ment át elsőre a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) rostáján.



Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság - a döntés a kezükben van?

Amennyiben a MAB szakértői véleményében foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet, a regisztrációs központnál, az Oktatási Hivatalnál (OH) eljárást kezdeményezhet – az OH pedig a MAB Felülvizsgálati Bizottságának újabb szakértői véleményének beszerzése után dönt első fokon. Amennyiben ez a döntés is elutasítást tartalmaz, a határozat ellen fellebbezni lehet az oktatási és kulturális miniszterhez.

Sok más képzés mellett ez történt az Eötvös Loránd Tudományegyetem angoltanári mesterképzésével is. A MAB nem fogadta el az első, majd a második, javított pályázatot sem. Az intézmény pedig úgy döntött, az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz (OKM) fordul kérelmével.

„Az ELTE nem értett egyet a MAB bírálatával – ezért fordultunk a minisztériumhoz. A testület egy bizonyos felfogás szerint igyekszik elbírálni a mesterszakokat – különösen a tanári mesterszakokat, az ELTE azonban egy másfajta filozófiát tart jónak” – nyilatkozta Brenner Koloman, az ELTE BTK dékáni megbízottja az [origo]-nak. „A MAB szerint az angoltanári képzésben résztvevő minden oktatónak nagy tudósnak kell lennie – míg mi nem gondoljuk, hogy egy gyakorlati képzés során kifogásként lehetne azt megemlíteni, hogy egy oktatónak csupán neveléstudományból van PhD-ja – és nem az irodalom vagy a nyelvészet doktora.”

Mire jó a MAB?

Van tehát egy szervezetünk, amely elvileg arról gondoskodik, hogy a hazai felsőoktatási intézmények minőségi képzéseket nyújtsanak az oda jelentkező hallgatóknak: a megfelelő oktatói gárda és tananyag segítse a diákokat abban, hogy a lehető legjobb szakemberekként hagyják el az alma mater falait. A rendszer azonban – ha valakinek nem tetszik elítélő véleménye - kikerülhető.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatása szerint azonban „a MAB szakértői véleménye egyáltalában nem formális, az általa megfogalmazott kritikai észrevételeket a felsőoktatási intézmények új eljárásban kijavíthatják, illetve a felülvizsgálati eljárásban érvelhetnek az adott szak indítása mellett. Ebben a folyamatban a vitás kérdések többsége rendeződik és csak nagyon minimális azoknak az eseteknek a száma, amelynek során a miniszter döntésére van szükség” – áll a minisztérium nyilatkozatában.

De hogy mit is jelent valójában az, ha egy szakot a MAB nem akkreditált? „Ebben az esetben a szak mellé nem írhatja oda az intézmény, hogy akkreditált – csak azt, hogy az OKM által engedélyezett. Jogi különbség nincsen, innentől fogva a szak ugyanis meghirdethető, a diákok felvételizhetnek rá” – mondja dr. Bazsa György, a MAB elnöke.

A testület vezetője szerint az akkreditáció presztízst, minőséget jelent – ám jelentősége csupán akkor van, ha külföldi hallgató készül megkezdeni tanulmányait hazai egyetemen, főiskolán. Ők – állítólag – ellenőrzik, hogy akkreditált-e a szak amelyre igyekeznek, vagy sem. „Éppen most folyik a magyar orvosképzések akkreditációja az amerikai akkreditációs rendszerben. Az értékelést végző testület ilyenkor nem az egyes hazai szakokat vizsgálja meg, hanem a hazai akkreditációs rendszert ellenőrzi. Amennyiben az megfelelő – az amerikai állam akkor ad ösztöndíjat a hallgatóknak a magyar orvosképzésben való részvételre” – teszi hozzá dr. Bazsa György.




Angoltanárok - hogyan tovább?

Vissza az ELTE-hez

Az ELTE angoltanári mesterképzésére tehát nem bólintott rá a MAB – sem első körben, sem a fellebbezés után. A testület elsősorban a megfelelő szakképesítéssel rendelkező tanárok hiányát kifogásolta – amelyet furcsállhatnak azok, akik tudják: az Eötvös Loránd Tudományegyetem rendelkezik hazánk legnagyobb Angol-Amerikai Intézetével, és persze a bölcsészkarokra jelentkezők többsége ezt az intézményt jelöli meg első választásként a felvételi lapon.

Hogy a számos diszciplináris (tudományos) szak után nem jutott-e elegendő szakember a tanárképzésre, vagy nem vállalták a részvételt a szakemberek – vagy egyszerűen csak így osztották fel egymás között az intézetek a munkát –, és a tanári mesterképzés ezért jutott teljes mértékben a nemrég az ELTE-be integrálódott tanárképző főiskolai kar oktatói gárdájára – nem tudni. Az viszont most már biztos, hogy a minisztérium – a MAB-bal szemben – elfogadta az intézmény pályázatát, az angoltanári mesterszak bekerült a Felvételi Tájékoztató januárban megjelent pótkötetébe, a szakon 2009 szeptemberében tehát megindul az oktatás.

Az azonban, hogy mi áll a minisztérium indoklásában, hogy miért fogadták el az ELTE pályázatát – illetve hogy az intézmény mennyit módosított a MAB-nak benyújtott akkreditációs kérelmen, nem tudni. Sőt, nem is lehet majd megtudni, a minisztérium szerint ugyanis az elfogadásról szóló levél és benne a szak elfogadásának indoklása bizalmas információ, amely csak az OKM-re és a az adott intézményre tartozik.

Nincs harag

Azt azonban mind Brenner Koloman, mind Bazsa György igyekeztek kiemelni, hogy az ELTE és a MAB között szó sincs haragról, vagy versengésről. Az egyetem hatvankét mesterszakját akkreditáltatta, ezek közül pedig csupán egy-kettő jutott ügye el a minisztériumi szintig. Bazsa György is azt állítja, a testület és az intézmény közös munkájára az angoltanári mesterszak elfogadtatása körüli bonyodalmak nem vetnek árnyékot.

A szakos akkreditációk többsége lezáródott. Az ELTE angolszakjára a MAB talán kicsit hamarabb, és nem nyolc év múlva néz majd vissza, a dolgok azonban folynak tovább a maguk sora szerint, a saját kerékvágásukban. Kérdés azonban, hogy a jövőben magukat akkreditáltatni akaró intézmények át kívánnak-e majd esni az akkreditációs bizottság szakmai véleményezésén, vagy az egyszerűbb utat választják – és egyenesen a minisztériumon keresztül fogadtatják el képzéseiket. Mert a mai világban kit érdekel a kisbetűs megjegyzés: akkreditált vagy a minisztérium által engedélyezett?

www.origo.hu 

További hírek