Kiállítás nyílik a cseh mesehős, Kisvakond kalandjaiból
Dömötör Ági2009. 03. 16., 14:59Utolsó módosítás: 2009. 03. 17., 21:52Címkék:Csehország, animációs film, kiállítás
eszközök:
A kis, szürkenadrágos cseh mesehőssel a Millenárison lehet ismerkedni, de vigyázat, csak tíz napig! Sokunk kedvenc gyermekkori rajzfiguráját és kitalálóját, Zdenek Milert rajzfilmek és eredeti rajzok mutatják be a március 20. és 29. között nyitva tartó, ingyenesen látogatható kiállításon. A tárlat mellett március 28-án, a tematikus cseh családi napon játszóház is várja a gyerekeket.
Kisvakond (Krtek) az esernyővel
AjánlatCseh gyermeknap március 28-án
VideóA YouTube-on számos epizód fellelhető
JÁTSSZ ONLINE!Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki
KORÁBBANA történelmi botlás és a Kisvakond-sztori
OK.huKisvakondról, az egyik legismertebb cseh "hős"-ről ősszel a Cseh Centrum mutatott be egy kisebb kiállítást, most ennek a tárlatnak a bővített változatát láthatjuk tíz napon át a Millenáris Piros-Fekete Galériájában. A kiállításon a rajzfilmhez készült vázlatok, skiccek és eredeti grafikák is ki lesznek függesztve, de talán még érdekesebb, hogy folyamatosan peregnek majd egymás után a rajzfilmek, és mindenféle Kisvakond-relikviát lehet beszerezni a kiállításra érkező cseh Kisvakond-bolt kínálatából. Március 28-án az egész nap a cseh kultúra és gasztronómia jegyében telik, többek között hét cseh sörgyár kínálja kóstolásra a termékeit, a gyerekeket pedig ezen a napon a Kisvakond-kiállításon berendezett külön játszóház várja.
Akinek ezt a mókás rajzfilmfigurát köszönhetjük, Zdenek Miler, most februárban töltötte be 88. évét. Egy Prága melletti kisvárosban született, és már gyerekkorában imádott festeni, ezért aztán a művészeti gimnázium és főiskola után, még a világháború alatt elkezdett dolgozni a zlíni rajzfilmstúdióban, majd 1945-től Prágában, a legendás Jirí Trnka stúdiójában folytatta a munkát.
Első filmje, A milliomos, aki elrabolta a napot című, meglehetősen komor látványvilágú mese 1948-ben készült el, és arról szól, hogy mindenki megbetegszik a faluban, és az orvosok szerint az egyetlen ellenszer a betegségre a napfény, erre a falu leggazdagabb embere, a milliomos ellopatja az égről a Napot, hogy csak neki süssön, nehogy ő beteg legyen. Persze a nap iszonytató hője megöli őt, és végül egy kislány találja meg a bezárt, majd elszabadult Napot, és visszaviszi az égre. (Itt lehet egy képkockát megnézni a rajzfilmből, amiből kiderül, hogy mennyire borús a rajzfilm.)
A nagy lehetőség 1954-ben jött el az akkor 33 éves Zdenek Miler számára. Azt a feladatot kapta ugyanis a csehszlovák államtól, hogy készítsen filmet a gyerekeknek a szocialista gazdaság vívmányairól, elsőként a textiliparról. Miler a propaganda-feladattól fázva, de a Walt Disney-féle amerikai rajzfilmek állathőseitől lenyűgözve olyan figurát keresett maga körül, amely még nem szerepelt rajzfilmben, de képes elkapni a nézők figyelmét és elnyerni szeretetét. Ötlete az volt, hogy ne a propagandafilmekben gyakran feltűnő narrátor "bácsi" magyarázza el a gyerekeknek, hogy készül a szövetnadrág, hanem egy szerethető állatkarakter, aki megtölti élettel a filmet.
Az anekdota szerint akkor találta meg hősét, amikor átesett egy nagy buckán, egy bosszantó vakondtúráson. "Hosszú időbe telt, míg rájöttem, amikor Kisvakondot rajzolom, voltaképpen magamat rajzolom" - mondta hőséről Miler, aki később többször elmesélte az újságíróknak, hogy nem volt könnyű dolga Kisvakond kitalálásával, hiszen a vakond nem egy túl kedves és szimpatikus állat. Bosszantja a kertészeket, és csak néz vaksin a világba. Azért is találta neki ki a zsebes nadrágot, hogy közelebb hozza az emberekhez hősét.
Két év kellett hozzá, míg az általunk is ismert állatfigura megszületett a rajzasztalon. Az első Kisvakond-epizód, A Kisvakond nadrágja 1957-ban rögtön megnyerte Velencében az Ezüst Oroszlánt. A kis mesehős annyira sikeres lett, hogy sorban rendelték Milertől a folytatásokat, aki látva Kisvakond népszerűségét, "elnémította" kis barátját, innentől kezdve csak lányainak, Kateriának és Barborának a sikkantgatásai és sóhajtozásai adtak a vakondnak hangot. Kisvakond így tudott nemcsak a volt szocialista államokban, de Németországban és Japánban is hatalmas népszerűségre szert tenni (tekintélyes rajongói klub működik mindkét országban).
A Kisvakond a közép-európai filmgyártás legkelendőbb exportcikke lett, kalandjait 85 ország vásárolta meg. 1954 és 2002 között összesen több mint hatvan epizód készült el, amelyekben Kisvakond autót vásárol, ismerkedik a tranzisztoros rádióval, a rágógumival és a sünnel, meglátogatja az állatkertet, beszerez egy tévét és egy rakétát, felfedezi a gyufa működési elvét, hóembert épít, telefonál és kertészkedik. Az utolsó rész 2002-ben készült el, ezután már nem valószínű, hogy születik kisvakondos történet, Miler ugyanis levédette a jogokat, és ő maga már nem tervezi a folytatást.
Kisvakond kiállítás - Millenáris Piros-Fekete Galéria (II., Kis Rókus u. 18-20.), 2009. március 20-29. minden nap tíztől este hatig.
[origo]
komment (2)Kommentálja Ön is!
www.origo.hu