Pethő András2009. 03. 09., 8:12Utolsó módosítás: 2009. 03. 09., 9:28
eszközök:
A bíróság elrendelte, hogy rendőri közreműködéssel induljon végrehajtás a Magyar Államkincstár ellen, amely már több mint egy éve nem tesz eleget egy jogerős végzésnek. A végrehajtó várhatóan szerdán délelőtt keresi fel a kincstárat a rendőrök társaságában. Az állami intézmények esetében nem túl gyakorinak számító lépés újabb fejezete egy jogvitának, amely a kincstár és egy magáncég között alakult ki.
Bíróság kötelezi a kincstárat
Jogi esetA MÁK és az informatikai cég közötti vita a továbbfejlesztési jog birtoklására vezethető vissza, ami nem először válik kulcskérdéssé állami beszerzéseknél. Az [origo] cikksorozatban számolt be például arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több milliárd forint összértékben adott megbízásokat egy informatikai cégnek versenyeztetés nélkül. Az indok az volt, hogy mivel a cég birtokolja az adott szoftver továbbfejlesztési jogait, ezért mást nem tudnak felkérni a munka elvégzésére. A MÁK esete annyiban különbözik NFÜ-étől, hogy ott már eleve úgy szólt a megállapodás, a továbbfejlesztési jog az informatikai cégé, míg az NFÜ menet közben mondott le róla a partnere javára.
AjánlatHízik a verseny nélkül adott milliárdos NFÜ-megbízás
Milliárdos satuba szorult az ügynökség
Verseny nélkül adták a milliárdos állami munkát
AjánlatMagyar Államkincstár
IO Számítástechnikai Kft.
JÁTSSZ ONLINE!Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle HokiSzokatlan jelenetnek lehetnek tanúi március 11-én délelőtt a Magyar Államkincstár (MÁK) Váci úti épületének dolgozói. Várhatóan egy bírósági végrehajtó fog megjelenni náluk rendőrségi kísérettel, hogy megpróbáljon pontot tenni egy régóta húzódó eljárás végére. A helyzet azért fajult idáig, mert az egyik legfontosabb állami feladatért, a költségvetés végrehajtása során felmerülő pénzforgalomért és elszámolásokért felelős intézmény nem tett eleget egy jogerős bírósági végzésnek, amely felszólította bizonyos adatok kiadására.
Az ügy hátterében egy több mint két éve húzódó jogvita áll, amely az után kezdődött, hogy a kincstár 2007 februárjában szerződést bontott az IO Számítástechnikai Kft.-vel. A MÁK még 2002 áprilisában szerződött az informatikai céggel a T'97 nevű számlavezető rendszer üzemeltetésének "szakmai támogatására". A két fél közti megállapodásnak része volt - derül ki a bírósági iratokból -, hogy a szoftver egyes részeinek átdolgozási joga a céget illeti meg. Ez lényegében azt jelentette, hogy a számlavezető rendszer egyes elemeihez csak úgy lehet hozzányúlni - például átdolgozni, továbbfejleszteni, más programnyelvre átírni - ha ahhoz az IO Számítástechnikai Kft. is hozzájárul.
"Ideiglenes intézkedés"-t kértek
Épp ennek a kitételnek a nyomán indított a cég egy speciális jogi eljárást a MÁK ellen a szerződésbontás után. A kft. azt kérte a bíróságtól, hogy egy szaknyelven "ideiglenes intézkedés"-ként ismert lépés keretében kötelezze a kincstárat arra, adjon ki bizonyos informatikai adatokat, valamint különböző dokumentumokat, levelezéseket és emlékeztetőket. A cég az [origo]-val azt közölte, azért van szükségük ezekre az információkra, hogy kiderüljön, átdolgozta-e bárki is azokat a szoftvereket, amelyekre nekik kizárólagos továbbfejlesztési joguk van.
Az [origo] által megtekintett hivatalos iratokból és a cég tájékoztatásából az derül ki, hogy a Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a kft. kérését, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban tavaly február végén megváltoztatta ezt a döntést, és elrendelte, hogy a MÁK-nak ki kell adnia a kért adatokat. A számítástechnikai alkalmazások esetében tételesen fel is sorolták hogy milyen file-okat kell "nem felülírható DVD-lemezen" átadni a cégnek. Az ítélőtábla végzése ellen már nem lehetett fellebbezést benyújtani, a kft. ugyanakkor állítja, hogy az adatok átadása azóta sem történt meg, és csak néhány olyan munkaszerződéshez jutottak hozzá, amelynek kiadását szintén kérték az "ideiglenes intézkedés" keretében. A kincstárhoz is eljuttattunk több kérdést, ők azonban nem válaszoltak arra, amely a Fővárosi Ítélőtábla végzésének teljesítésére vonatkozott.
"Rendőrség közreműködésével"
A végrehajtást a Fővárosi Bíróság tavaly júniusban rendelte el. Ugyanezt az intézkedést alkalmazzák például akkor is, ha valakit bíróság kötelez adóssága megfizetésére. Ilyen esetekben a végrehajtó elmegy a helyszínre és lefoglalhat bizonyos ingóságokat a tartozás fejében. Azt nem tudni, hogy kincstár és az informatikai cég vitájában eljáró bírósági végrehajtó pontosan mit tett eddig, az [origo] kérdésére ugyanis közölte, hogy titoktartási kötelezettsége miatt nem beszélhet. Tevékenysége azonban nyilvánvalóan nem sok eredménnyel járt, különben nem került volna szóba a rendőrség bevonásának szükségessége.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság idén január 27-én hozta meg a végzést, amely szerint a kincstárat "rendőrség közreműködésével kényszeríti a kötelezettsége teljesítésére". Az indoklásban szerepel, hogy a bíróság az "ügy körülményeit és a végrehajtást kérő (vagyis az informatikai cég - a szerk.) kívánságát figyelembe véve" úgy látja, hogy "a végrehajtás ezen módja mozdítja elő leghatékonyabban a kötelezettség teljesítését". A végrehajtó a titoktartási kötelezettség miatt nem beszélhetett a rendőri segítséggel zajló intézkedés időpontjáról sem, de az informatikai cég tájékoztatása szerint a végrehajtás március 11-én délelőtt lesz a MÁK Váci úti épületében.
Közbelépés erőszak esetén
Nem várható csoda azonban a rendőrség jelenlététől sem. A végrehajtások esetében csak háttérbiztosítást végeznek a rendőrök - mondta az [origo]-nak Fraknói Gyula, az Országos Rendőr-főkapitány közrendvédelmi főosztályának munkatársa. Tapasztalatai szerint jellemzően akkor szokták kérni a rendőrség segítségét végrehajtások esetén, amikor be kell menni egy lezárt ingatlanba, vagy amikor "olyan helyre kell menni, ahol várható, hogy a végrehajtó testi épségét veszély fenyegeti". Fraknói szerint a rendőr addig "sem szóban, sem fizikálisan" nem vesz részt a végrehajtásban, amíg nem történik erőszakos cselekmény. Hozzátette, a saját tapasztalata az, hogy csak elenyésző arányban van szükség kényszerintézkedésre.
Ha a rendőrségi közreműködéssel zajló végrehajtás sem vezet eredményre, akkor még mindig lehetnek egyéb kényszerítő eszközök. A végrehajtásról szóló törvény szerint bírságot is ki lehet szabni, amelynek összege legfeljebb félmillió forint lehet. A MÁK esetében ezt feltehetően közpénzből fedeznék, bár a törvény külön rendelkezik arról, hogy szervezeteknél a vezetőt is meg lehet bírságolni.
Egyelőre nem látni a jogvita végét, a kincstár pedig meglehetősen szűkszavúan nyilatkozik. Nem válaszoltak például arra a kérdésre, tudnak-e arról, rendőrségi közreműködéssel indul ellenük végrehajtás. Nem reagáltak arra a kérdésre sem, hogy átdolgozták-e azt a szoftvert, amelyre - ahogy azt az ítélőtábla is megállapította - az IO Számítástechnikai Kft.-nek kizárólagos fejlesztési joga van. Ha ez bebizonyosodna, akkor a cég jó eséllyel perelhetne kártérítésért, persze épp ennek megindításához van szüksége azokra az információkra, amelyeket eddig nem kapott meg a MÁK-tól.
A felmondás körülményei
A kincstár az általunk elküldött tucatnyi kérdés többségét ugyan figyelmen kívül hagyta, de ötmondatos válaszában hangsúlyozta, hogy "mindenben a törvényeknek és a bíróság döntéseinek megfelelően" jártak el, "és ez a továbbiakban is így lesz".
A kevés megválaszolt kérdés között volt az, amely arra vonatkozott, hogy miért mondta fel a kincstár a szerződést az informatikai céggel. Az állami szerv azt állította, hogy kft. "megsértette mind a hatályos jogszabályokat, mind pedig a szerződésben foglaltakat". A cég tagadja ezt, és állítja, hogy a felmondáskor a kincstár nem tett említést semmilyen szerződés- vagy jogszabálysértésről. A kft. képviselői kérésünkre megmutatták a felmondó levelet, amelyben az olvasható, hogy a kincstár "indokolás nélkül" mondja fel a szerződést.
Kértük a MÁK-ot, hogy részletezze, milyen állítólagos szerződésszegések és jogsértések történtek, de a sajtóosztály munkatársa erre azt válaszolta, "nem tudnak többet mondani a kollégáim, ezekről majd a bíróság dönt". Nem egyértelmű, hogy ezzel milyen bírósági eljárásra utalt a kincstár munkatársa, ugyanis kérdésünkre ő maga közölte, hogy "a kincstár nem indított a szerződés felmondásával kapcsolatos pert az IO Kft ellen".
www.origo.hu