közép-europa legnagyobb nárciszosa

Ami a mijenk azt nem veheti el senki

Több állatlelet (mamut, ősmedve) utal Babócsa vidékének őstörténetére, a réz- és bronzkori települések és temetők maradványai pedig arról tesznek bizonyságot, hogy a "kezdetektől" lakott hely volt. Persze ezeken kívül több római és népvándorláskori (például avar kori), valamint más leletek is előkerültek. Ezek a tárgyak legtöbb esetben a helybéliek sok évtizedes gyűjtőmunkája során jutottak a felszínre, s a Helytörténeti Gyűjteményünkben őriztük meg e fontos értékeket. Arató Béla és Vezér Dezső viszont még külön, gyakori leletbejelentésükkel is segítették a faluban és a környékén az ottani középkor feltárásával kapcsolatban folytatott szakszerű régészeti kutatásokat. A honfoglaló magyarok közül valószínűleg Bulcsú vezér egyik őse, Bogát rex, azaz fejedelem jutott el először e vidékre, s az ő népe találkozott a Babócsa környékén élő avar és kisebb részben szláv népességgel. A X. század vége felé került át az Árpádok Tarhos ágához a somogyi terület, majd Koppányé lett. A lázadó vezér halála után birtokainak egy részét István király magának, illetve a királynénak sajátította ki, másutt hű embereit telepítette le. Babócsa például-több somogyi birtokkal együtt- a Tibold nemzetségé lett, és itt alakult ki a német eredetű nemzetség birtokközpontja. A Rinya bal partján állhatott az úgynevezett Motte típusú kis földvár, amit még a török korban is használtak, de a folyó melletti mocsaras területen több átkelőhely is volt. Őrzésük a Koppány leverésében aktívan részt vevő Tiboldok fegyvereseinek volt a feladata. Errefelé egyébként már a római korban is hadiutak vezettek, s feltehetően ezek "nyomvonalát" követték a későbbi századokban. Ugyancsak a Rinya bal partján állt egy másik, az úgynevezett Motte kis várnál jóval nagyobb vár is, amelynek a helyén épült fel későbbi úgynevezett "Török-vár", melynek maradványai ma is láthatók. A Török-vár helyén lévő földvárban lehetett a Tibold nemzetség XI-XIII. századi erődített udvarháza, amelynek védelmét, egyfajta elővárként a Motte (vagy "33-as domb") kis vára látta el. A folyó jobb partján található - a már ugyancsak említett Basa-kert vagy Nárciszos, amelyben a Tibold nemzetség temetkező helye, a kegyúri bencés apátsága, valamint a falu, majd mezőváros működött.
 

A kelet felől, Csokonyavisonta és Barcs irányából érkezőknek szinte eltéveszthetetlen a Basa-kert. A falu határán kívül, mintegy másfél kilométerre található, bejáratát faragott tábla jelzi. A mintegy 13 hektáros terület legnagyobb nevezetessége és látványossága a csillagos nárcisz. A fehér virágszőnyegként borítja a mezőt tavasz derekán. Egész Európában nincs ekkora kiterjedésű összefüggő nárciszmező, épp ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága védetté nyilvánította. A história szerint e területet a török hódoltság idején a helyi basa ültettette be nárcisszal háremhölgyei gyönyörködtetésére. A virágon nem fog az idő, az évszázadok során minden tavasszal kibontja szirmait. A babócsaiak egy évtizede úgy gondolták, hogy ezt a látványt szívesen megosztanák másokkal is, ezért minden évben megrendezik a Nárcisz napot, amelyen több ezren - köztük szép számmal külföldiek is részt vesznek.

A Basa-kert földje ugyanakkor a felszíni szépségen túl, rengeteg értéket is rejt. Dr. Magyar Kálmán 1984 és 1992 között végzett itt régészeti feltárásokat. A kutatásokból kiderült, hogy állt a kettős föld, majd palánkvár területén kőtemplom, bencés rendház, mellette temető egy kápolnával, valamint egy-egy főúri udvarház több egyszerűbb házzal, valamint külön a falu, majd a város templomai a temetőikkel, egy zarándok és több egyszerű és rangosabb házzal. Előkerült a törökkori iparostelep, de a török gőzfürdő és basaszeráj is. Mindegyikhez nagyon sok és igen értékes tárgyi anyag is tartozott. Mindez részletesen megtudható a dr. Magyar Kálmán szerkesztésében 1990-ben megjelent Babócsa története című tanulmánykötetből, valamint az ugyancsak általa szerkesztett és 2005-ben kiadott Magyar Kálmán-Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig című könyvből.

 

További hírek