Hiénaürülékben találták meg a világ legöregebb emberi...

A felfedezés, amelyről a kutatók a Journal of Archaeological Science című régészeti szaklapban számoltak be, arra enged következtetni, hogy a korai ember kemény küzdelmet vívott a ragadozókkal, amelyek hol szemtől szembe támadták a kétlábúakat, hol a tetemeiket takarították el. Régészeti szempontból azonban a hiéna lakomája nem várt szerencsének bizonyult, mivel az állati ürülék hatékonyan tartósította az emberi hajszálakat.

"A legrégebbi ismert emberi hajszálakra és emlősök szőrzetére ragadozók ürülékében, borostyánkőben, valamint az örökké fagyott talajban leltünk eddig " - nyilatkozta a lelettel kapcsolatban a kutatást irányító Lucinda Backwell, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem paleontológusa. Magyarázata szerint a hajszálak a hiénaürülék magas kalciumtartalmának, valamint a mészkőbarlang plafonjáról lecsepegő kalcit-oldatnak köszönhetően maradtak fenn.

Lucinda Backwell csapata egy körülbelül 25 centiméteres megkövesedett ürüléktéglát vágott ki a barna hiéna (Parahyaena brunnea) barlangban lévő latrinájából. Az ilyen illemhelyeket általában csupán egyetlen állat használja, és arra szolgál, hogy az állat kijelölje egy körülbelül 180 centiméter átmérőjű körben lévő felségterületét.

A kutatóknak 40 hajszálat sikerült kiemelniük. Annak ellenére, hogy sem fehérje-, sem DNS-mintavétel nem volt lehetséges, a hajszálak mérete, alakja, valamint külső hámrétege, a kutikula lemezkés szerkezete leginkább az emberi hajjal mutat hasonlóságot. A hajszál egyaránt lehetett előemberé vagy anatómiailag modern emberé is. Mivel a hajszálak vegyi folyamatokon estek át a hiéna emésztőrendszerében, ma már nem lehet megállapítani sem a természetes színűket, sem azt, hogy hullámos vagy sima hajkoronával rendelkezett-e egykori tulajdonosuk