Vásárlási mánia:még,még,még!

Vásárlási mánia: még, még, még!

var strModDate = '2009. 02. 09., 11:47';
if (strModDate.substr(16,1) == ':') strModDate = strModDate.substr(0,15) + '0' + strModDate.substr(15,strModDate.length);
var strNowDate = '2009. 02. 09., 12:03';

var diffYears;
//var diffMonths;
var diffDays;

function dateDiff() {
date1 = new Date();
date2 = new Date();
diff = new Date();

date1temp = new Date(strModDate.substr(0,4),(strModDate.substr(6,2) - 1).toString(),strModDate.substr(10,2),strModDate.substr(15,2),strModDate.substr(18,2),00);
date1.setTime(date1temp.getTime());

date2temp = new Date(strNowDate.substr(0,4),(strNowDate.substr(6,2) - 1).toString(),strNowDate.substr(10,2),strNowDate.substr(15,2),strNowDate.substr(18,2),00);
date2.setTime(date2temp.getTime());

// sets difference date to difference of first date and second date

diff.setTime(Math.abs(date1.getTime() - date2.getTime()));

timediff = diff.getTime();

weeks = Math.floor(timediff / (1000 * 60 * 60 * 24 * 7));
timediff -= weeks * (1000 * 60 * 60 * 24 * 7);

days = Math.floor(timediff / (1000 * 60 * 60 * 24));
timediff -= days * (1000 * 60 * 60 * 24);

hours = Math.floor(timediff / (1000 * 60 * 60));
timediff -= hours * (1000 * 60 * 60);

mins = Math.floor(timediff / (1000 * 60));
timediff -= mins * (1000 * 60);

secs = Math.floor(timediff / 1000);
timediff -= secs * 1000;

//alert (weeks + " weeks, " + days + " days, " + hours + " hours, " + mins + " minutes, and " + secs + " seconds");
diffDays = days + (weeks * 7);

return false; // form should never submit, returns false
}

function serviceLength() {
var modDate = new Date(strModDate.substr(0,4),(strModDate.substr(6,2) - 1).toString(),strModDate.substr(10,2),strModDate.substr(15,2),strModDate.substr(18,2),00);
var nowDate = new Date(strNowDate.substr(0,4),(strNowDate.substr(6,2) - 1).toString(),strNowDate.substr(10,2),strNowDate.substr(15,2),strNowDate.substr(18,2),00);
var difference = (nowDate-modDate);

diffYears = Math.floor(difference / (1000*60*60*24*365));
/*
difference -= years * (1000*60*60*24*365);
diffMonths = Math.floor(difference / (1000*60*60*24*30.4375));
*/
}

function getDifference() {
serviceLength();
if (diffYears == 0) {
dateDiff();
if (diffDays > 90) {
document.getElementById('archiv-cikk-box').style.display = 'block';
document.getElementById('archiv-cikk-box').innerHTML = 'Ez a cikk ' + diffDays.toString() + ' napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.';
}
} else if (diffYears > 0) {
document.getElementById('archiv-cikk-box').style.display = 'block';
document.getElementById('archiv-cikk-box').innerHTML = 'Ez a cikk ' + diffYears.toString() + ' éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.';
}
}

getDifference();

Ha valaki nem tud ellenállni egy cipőnek, vagy táskának, pedig nincs is szüksége rá, az még nem vásárlási mánia. Mint ahogyan az sem, ha a januári leárazásból szatyrokkal megrakodva tértünk haza, mert minden olyan olcsó volt. Az igazi vásárlási mániás anyagi lehetőségein felül költekezik, képes adósságot felhalmozni, vagy hitelt felvenni egy-egy új táskáért, vagy szőnyegért, mert úgy érzi, anélkül nem teljes az élete. Az állandóan költekező embereket környezete leginkább bolondnak és butának nézi, az nagyon keveseknek jut eszébe, hogy ez is egyféle kényszerbetegség lehet. Kicsit olyan, mint a kábítószer, az ember már csak akkor érzi jól magát, ha valami új dolgot szerezhet, és már nem lesz fontos, hogy miből telik rá.

Bár a pszichiáterek álláspontja egyelőre országonként eltérő, az Amerika Egyesült Államokban például egyelőre hivatalosan nem tekintik betegségnek a vásárlási mániát, a német pszichiáterek viszont úgy gondolják, hogy ez is egy modern kori kényszerbetegség, ami kezelésre szorul. Számos orvos próbálja felhívni a figyelmet, hogy a tetemes méretű, felhalmozott adósság miatt már nem egy ember lett öngyilkos, és ez azt bizonyítja, hogy a túlzott költezekés során bizony kicsúszhat az irányítás az ember kezéből, és ilyenkor nem árt szakemberhez fordulni, mielőtt komolyabb következményei lesznek a dolognak.

A túlzott vásárlási kedvnek súlyosabb következményei is lehetnek, mint a negatív kártyaegyenleg. A vásárlásmániásoknak a párkapcsolata kerül legelőször veszélybe, hiszen a fölöslegesen összevárolt holmi és a túlzott pénzköltés, sok veszekedés forrása lehet. A vásárlási lázban szenvedőknek általalában egyéb, pszichés zavarokra jellemző tünetei is megjelennek, depresszió, étkezési és önértékelési  zavarok. A vásárlási mániás úgy érzi, minden őt ért negatív hatást kizárólag vásárlással tud kivédeni, ezért lehet veszélyes például önmagunk jutalmazása egy-egy új termékkel. Hamar kialakulhat ugyanis az a reflex, hogy a minket ért rossz élményeket vásárlással tudjuk semlegesíteni, pedig lennének más módszerek is, amik vígaszt nyújthatnak.

Sokan gondolják ezt női  mániának, a valóságban azonban a férfiakat ugyanúgy érinti, csak ők nem cipőt vesznek, hanem műszaki cikkeket, meg autót. Nem új gondolat az sem, hogy egy nagy autó a férfi kisebbrendűségi komplexusát hivatott kompenzálni. A vásárlási láz legtöbbször a kishitűséget, kevés önbizalmat hivatott kompenzálni, és ez nem egyszer sikeres is lehet. Mint láthattuk azonban, könnyű átesni a ló túlsó oldalára.

A cikket a következő oldalakon oszthatod meg:            

További hírek