Az őscetek szárazföldön szültek

Az őscetek a szárazföldön hozták világra kicsinyeiket – állítja egy amerikai paleontológus unikális, 47,5 millió éves kövületek vizsgálata alapján.

Philip Gingerich, a Michigani Egyetem paleontológusa Pakisztánban bukkant rá két őscet – egy hím és egy vemhes nőstény – maradványaira. Meggyőződése szerint ezek a fosszíliák világítanak rá, miként cserélték le a cetek a szárazföldi létformát a vízi életmódra.

„Amikor először pillantottam meg a talajon az embrió apró fogát, úgy véltem, hogy egy kisméretű felnőtt ceté lehetett. Ám a fosszília további feltárása során kiderült, hogy bordái túl nagyok a foghoz képest” – hangsúlyozta tanulmányában Philip Gingerich, aki a leletről a Public Library of Science (PLoS ONE) tudományos internetes folyóiratban számolt be.

Az állatok a kihalt archaeocetidák avagy „őscetek” (Archaeoceti) alrendjéhez tartoztak és első ismert reprezentánsai egy új fajnak, amelyet Maiacetus inuusnak neveztek el. A Maiacetus anyacetet jelent, míg Inuus római istenség volt, aki a nyájak szaporodása felett őrködött.

A magzat fejjel kifelé helyezkedett el az anyaméhben, ahogy ez más szárazföldi emlősnél megszokott: ennek köszönhetően világrajövetele után azonnal képes lett volna lélegezni. A vízben születő emlősök magzatai farokkal kifelé helyezkednek, ily módon születésük után rögtön tudnak úszni. A lelet arra utal, hogy az őscetek fokozatosan „mondtak le” a szárazföldi életmódról, és kicsinyeiknek nem a vízben adtak életet, ahogy ezt „modern” rokonaik teszik.

A 2,59 méteres hím testmérete mintegy 12 százalékkal szárnyalta túl a nőstényét, „tépőfogai” pedig 20 százalékkal voltak nagyobbak. Philip Gingerich szerint ezek a kifejlett fogak arra utalnak, hogy az őscetek idejüket javarészt a vízben töltötték, ahol halakra vadásztak és ott is fogyasztották el a zsákmányt.

Mind a hím, mind a nőstény négy, uszonyszerű végtaggal rendelkezett, amelyek megtartották ugyan az őscetek testsúlyát a szárazföldön, ám csak rövid távolságok megtételére voltak alkalmasak. Ebből következik, hogy az őscetek bizonyára csupán pihenni, párosodni, valamint kicsinyeik világrahozatalára jöttek ki a szárazföldre.

„Egyértelmű, hogy a parti sávban éltek, és ki-be járkáltak a vízbe” – magyarázta Philip Gingerich. A paleontológus meggyőződése szerint a Maiacetus az őscetek egyik köztes alakja volt, ami megmutatja, miként váltak szárazföldiből vízi emlőssé.