Bizonyítvány eladó

Bizonyítvány, érettségi, nyelvvizsga, diploma - csak egy papír. Amit azonban minden munkahelyen megnéznek - van ahol az érettségi a minimum, de az álláshirdetések nagy részében valamilyen szakmát vagy diplomát kérnek. Mindezekért a legtöbben tanulással, magolással fizetnek - néhányan azonban ebben az esetben is maradnak a jó öreg forintnál.

A fiú, aki fél éve az egyik legjobb egyetem diákja, a középiskolából már jóval az érettségi előtt kibukott. Az idősek otthonában dolgozó főnővér pedig, bár bizonyítványa van, sosem végezte el a megfelelő iskolát. De az is meglehet, hogy a taxis, aki mellé a péntek esti bulizás után beülsz, sosem rakta le a taxi gépkocsivezetői vizsgát. Bármilyen furcsának tűnik, ezek mind valós és megtörtént esetek.  Vannak, akik hamis papírokkal kerülnek be a felsőoktatásba vagy egy munkahelyre, mások hamis nyelvvizsgát vesznek, hogy megkapják diplomájukat. A bizonyítványhamisítás tehát virágzó biznisz. Legutóbb tavaly decemberben fogtak el négy férfit Pécsett, akik többek között érettségit és hentesvégzettséget igazoló dokumentumokat gyártottak.

Mindent a hamisításról

A hamisítványok piacán leginkább a nyelvvizsga bizonyítványok és a szakmai végzettségek a legkeresettebbek. Nyelvvizsgák közül az angol és a német a legnépszerűbb, szakmáknál pedig a taxis, a nehézgépkezelői, a kereskedelmi és vendéglátói, valamint a kamionos papírok a legkelendőbbek. És hogy hol lehet megvenni ezeket? Bagi Péter igazságügyi okmányszakértő elmondása szerint, még mindig piacokon, esetleg kocsmákban árulják a legtöbb hamis közokiratot. A lebukásveszély miatt a személyes kontaktus és az ismeretség a meghatározó. „A kocsmában keresd Picit, én is tőle vettem. Hivatkozz rám!” És bár már interneten is lehet találni hirdetéseket, a vásárlók között sem ez az út a népszerűbb, hiszen így csak az átadáskor látható először a dokumentum minősége.

Bagi Péter egyébként egy bizonyítványról általában már ránézésre meg tudja állapítani, hogy hamis-e. Szerinte az, hogy milyen minőségű egy hamis bizonyítvány, sokszor nem csak az árától függ. „A bizonyítványhamisítók általában nagyon jó emberismerők. Egy vásárlóról szinte ránézésre meg tudják állapítani, hogy mennyire van rászorulva. Lehet, hogy egy hamis érettségit nekem harmincezerért adnának, de mástól akár százezer forintot is elkérnének érte. De az még jellemzőbb, hogy egy határon túli magyarnak - akik sokszor rendelkeznek a megfelelő képesítéssel, csak nincsenek tisztában az itteni szabályokkal, vagy a honosítás folyamatával – még a rossz minőségű okmányokat is sokkal drágábban adják el.” Ezek szerint legyen szó érettségiről, szakmunkás-bizonyítványról vagy diplomáról a hamis példányok szabadárasak. Egy nyelvvizsga már harmincezerért is beszerezhető, egy diplomáért azonban már több százezer forintot is elkérhetnek.

De hogyan is készülnek ezek a hamisítványok? A hamisítók leginkább csoportokban dolgoznak. Egyikük tartja a kapcsolatot a vevőkkel, másikuk internet segítségével elkészíti az adott évnek megfelelő bizonyítványokat, beszerzi a megfelelő bélyegzőket, harmadik társuk könyvkötő, aki még a megfelelő aranyozásra is figyel, és van, akinek a kitöltés a feladata. Ezek a bandák leginkább számítógéppel vagy fénymásolóval dolgoznak, így míg egy nyomdában előállított bizonyítványnak egységes a tónusa, addig a hamisítványokra más külcsín jellemző. Az igazán jó minőségű hamisítványokat eredeti biztonsági papírra nyomtatják. Ilyen esetben a pelyhedzés lehet a lebukási tényező. Mert míg egy oklevél UV fényben például sötétibolya színű és piros-sárga pelyhedzést mutat, a hamisítók lehet, hogy csak kék-sárga pelyhedzést tudnak előállítani, vagy egyszerűen csak színes imitációt nyomtatnak a papír felületére.

Védekezés a hamisítás ellen

A központilag előállított okiratok kibocsátásával kapcsolatos feladatok az Oktatási Hivatalhoz tartoznak. Ez az intézmény felel az egyetemek, főiskolák által kiadott oklevelek, bizonyítványok, doktori fokozatok nyilvántartásának vezetéséért és gondozásáért, de a nyelvvizsga-bizonyítványok nyomtatásáért is. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta, hogy munkájuk során évente ötven-száz hamis okmánnyal találkoznak. Nagy részük nyelvvizsga, de egy-két nem megfelelően vagy jogosulatlanul kiállított diploma is kerül hozzájuk. Szerinte az, aki már látott szabályosan kiállított okmányt, a hamisat viszonylag könnyen felismerheti. A leggyakoribb jelek az eltérő mintakép, a hiányzó biztonsági jelek, vagy a valótlan vizsgatartalom. Ha hamis dokumentumot találnak, azt rögtön jelentik a rendőrségen, és büntetőeljárás indul.

Persze a bizonyítványhamisítások ellen védekezni is lehet. Legyen szó általános iskolai bizonyítványról, érettségiről, diplomáról vagy nyelvvizsgáról ezek mind a biztonsági okmányok körébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy előállítási körük korlátozott. Azaz például azt a nyomdát, ahol a diplomákat állítják elő, közbeszerzési eljárás során választják ki, és a döntésbe a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot is bevonják. Tehát megvan a nyomda, ahol szinte száz százalék, hogy mindent szabályosan csinálnak. De a védekezésnek még itt sincs vége. A nyelvvizsgák 1997 óta az Oktatási Hivatalon keresztül kerülnek a nyomdába, minden egyes kiállított dokumentumról nyilvántartást vezetnek. Így van ez az érettségiknél is. 2002 óta minden kiadott bizonyítvány központi nyilvántartásba kerül, 2005-től pedig már a tartalma is. A sorból a felsőoktatási oklevelek sem hiányozhatnak. Itt 2006 márciusától vezetnek központi nyilvántartást, és igyekeznek egy teljesen zárt rendszert kialakítani.

 A büntetés sem maradhat el

Ha valakinek a megfelelően kiválasztott nyomda ellenére mégis sikerül egy jó vagy kevésbé élethű hamisítványt létrehoznia, vagy ilyen bizonyítványt birtokol, esetleg csak előkészületet tesz az ügyben, máris büntethetővé válik. Legyen szó bármilyen bizonyítványról, az eset közokirat-hamisításnak minősül. Ebben az esetben az elkövetési magatartásnak a Btk. szerint három módja lehetséges. Az első evidens, ez a hamis közokirat készítése, avagy a közokirat utánzása. A második körbe a valótlan tények feltüntetése, a téves, vagy tévessé vált tartalom helyesbítése tartozik. Vagyis az, amikor valaki nem hivatalos úton adatokat változtat meg az okiratban. De ami a legfontosabb, közokirat-hamisítás esetében a hamis vagy hamisított közokirat felhasználása is bűncselekménynek minősül, a büntetés pedig maximum 3 év szabadságvesztés lehet.

A gyakorlatban a felhasználásért végrehajtandó szabadságvesztést nem szoktak kiszabni, csupán pénzbüntetés megfizetésére vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik a bűnelkövetőt. Szóval inkább görnyedjünk a könyvek fölé évekig ahelyett, hogy a piacra mennénk bizonyítványt vásárolni. Ráadásul ma már tényleg csak egy telefonhívás a kiállító intézménybe vagy az Oktatási Hivatalba, és máris kiderül, hogy a bizonyítvány - amivel munkát vállalnánk - hamis.

oktatas.origo.hu/20090205/bizonyitvany_elado

A cikket a következő oldalakon oszthatod meg:            

További hírek