Az intelligencia meghosszabbítja az életet

Az Epidemiology című szaklapban publikált tanulmány beszámol arról, hogy a kutatók több mint egymillió sorköteles fiatallal végeztettek IQ-jukat próbára tevő teszteket, majd évekig figyelemmel kísérték életük alakulását. Az intelligensebbek kevesebbet betegeskedtek, tovább éltek, függetlenül attól, hogy melyik társadalmi réteg tagjai voltak.
Egy másik kutatásban, amelynek az volt a célja, hogy megállapítsa, milyen hatással van az egészségre egy háborúban való részvétel és amelyből Vietnam Experience Study címmel jelent meg írás, azt mutatta, hogy a legjobb teszteket produkáló katonák később, 50-es éveikben kevésbé voltak feszültek, kevésbé érintette őket a cukorbaj, mint az alacsonyabb IQ-val rendelkező társaikat.
Az okokat vizsgálva a kutatók először arra gondoltak, hogy az iskolázottság játszhat ebben meghatározó szerepet. Akik többet tanulnak, jobb munkát kapnak, több pénzük lehet és jobb ápolást engedhetnek meg maguknak. A tények azonban megcáfolták a feltételezést. A legintelligensebbek betegedtek meg kevésbé, függetlenül attól, hogy milyen iskolákat végeztek.
Arra is gondoltak, hogy az összefüggésben talán a születéskor meglévő egészségi állapot, az újszülött kori súly lehet a meghatározó. A normálisnál kisebb súllyal született gyermek sokféle betegségre hajlamosabb lehet és a betegségek negatívan hathatnak az intelligenciájára. De ez az elképzelés sem állta meg a helyét. Csakúgy, mint az sem, hogy aki intelligensebb, az esetleg egészségesebben él, edzi testét, nem viszi túlzásba az italt és a dohányzást.
Az összefüggés okai tehát, ismeretlenek maradnak, további vizsgálódásra van szükség, annál is inkább, mert a titok megfejtéséből talán hasznot húzhatnak azok is, akik kevésbé intelligensek.
A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az intelligens ember is csak akkor számíthat hosszú életre, ha nincsenek káros szenvedélyei. Az alkoholizmus, a drogozás, a szertelen élet, mint sok példa bizonyítja, a legnagyobb zsenik egészségét is aláássa.