Pánikbetegség

Csak egy kis pánik?
Egy teázóban ültünk a szerelmemmel, a jövőről beszélgettünk. Többször voltunk már ott, meghitt hangulat, finom teák. Szerettünk ott lenni. Mikor felálltam, hogy a mosdóba induljak, elsötétült a világ. Rosszul lettem, féltem, hogy mindjárt meghalok...Derült égből...
Ez a fiatal lány miután az asztaltól felállt, rosszul lett, a torka összeszorult, kiverte a víz, nem kapott levegőt, egyszerre volt hányingere, gyomorgörcse, szédült és a szíve majd kiugrott a helyéről. Belgyógyászati kivizsgálása negatív eredménnyel zárult, de ő továbbra is folyamatosan szorongott, félt egy újabb rohamtól. Már az utcára sem mert kimenni. Hozzátartozói kísérték el a pszichológushoz.

Az eset kapcsán Sáray Tímea klinikai szakpszichológust kérdeztem.

Az esetek nagy százalékában pánikbetegséggel állunk szemben, amikor valaki - általában fiatal ember - elmeséli, hogy teljesen hétköznapi körülmények között, látszólag minden előzmény nélkül rosszul lesz, iszonyú kínokat él át, halálfélelme van. A rosszullét ritkán tart néhány percnél tovább, de ezek az intenzív szorongással kísért testi tünetek örökkévalóságnak tűnhetnek. A betegség előfordulása nőknél kétszer, háromszor gyakoribb mint férfiaknál. Az első pánikrohamot nagyon gyakran előzi meg valamely veszteség (halál, válás), vagy veszteségtől való félelem. Előfordul, hogy az derül ki, a pácienssel szemben támasztott követelményekben valami változás történt (gyerekvállalás, előléptetés, stb.). Pánikrohamokat hívhat elő az érzelmi biztonság elvesztése (tehát az otthontól való távollét, utazás, a szeretett személy elvesztése vagy válás).