A pestiek a legsikeresebbek a szerencsejátékokban

Felmérés szerint a próbálkozók kétharmada már nyert

Tízből nyolc magyar úgy gondolja, hogy a játékfüggés komoly problémát okozhat. Ugyanakkor ötödük szerint ma a szerencsejáték az egyetlen lehetőség a gyors meggazdagodásra - derül ki egy friss felmérésből.

Ki mire tesz?

 

Minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál szerencsésebb embernek tartja magát - derül ki a TÁRKI és az Image Factory Társadalmi Klíma felméréséből, amelyben a kutatók a szerencséről és a szerencsejátékokról faggatták a válaszadókat. Minden harmadik megkérdezett azt mondta, hogy szerencsésnek tartja magát, náluk kicsit többen viszont azt állították, hogy nem azok.

Az iskolai végzettség mellett az életkor is számít: a 30 évnél fiatalabbak 39 százaléka vallotta szerencsésnek magát, míg a 66 évesnél idősebbek között ez az arány csak 24 százalék volt. Meglepő, de a megyeszékhelyen élők kiemelkedően szerencsésebbnek érzik magukat a többiekhez (budapestiekhez vagy a kisvárosiakhoz, falusiakhoz) képest.

A magyarok harmadát hidegen hagyják a szerencsejátékok. Különösen a nők, a maximum nyolc általánossal rendelkezők, az idősek és a falusiak közömbösek. A férfiak, a diplomások és a budapestiek viszont fogékonyak a játékokra, igaz, a diplomások nagy része megmarad a kipróbálók, alkalmanként játszók szintjén, nem lesz belőlük rendszeres játékos.

  A szerencsejátékok közül még mindig a lottó a legnépszerűbb, a válaszadók 91 százaléka kipróbálta már. Ezután a kaparós sorsjegy (50 százalék) és az egyéb sorsolásos játékok következnek, mint például a Kenó vagy a Luxor. Pénznyerő automatán a válaszadók tizede játszott már, az online játékokat viszont csak két-három százalékuk próbálta ki.

Akik már játszottak valamilyen szerencsejátékot, azoknak kétharmada már nyert is. Különösen a budapesti játékosok szerencsések: 72 százalékuk mondta, hogy nyert már kisebb-nagyobb összeget. Persze a kisebb összeget nyerők többen vannak: a nyertesek háromnegyede 10 ezer forintnál kevesebbhez jutott. Mindössze négy százalékuk nyert 100 ezer forintnál többet.

A szerencsejátékosok háromnegyede ezer forintnál kevesebbet költ havonta játékra. Minden ötödik játékos ezer és ötezer forint közötti összeget áldoz, négy százalékuk pedig ötezer forintnál is többet. Utóbbiak között meglehetősen sok a diplomás. Az alacsony nyeremények ellenére minden ötödik válaszadó azt mondta, hogy a szerencsejáték az egyetlen lehetőség a gyors meggazdagodásra. Ebben legkevésbé a diplomások (16 százalék) és az idősek (13 százalék) hisznek.

Azzal, hogy a szerencsejáték-függőség komoly problémát okozhat, tízből nyolcan egyetértettek, függetlenül a válaszadók nemétől, korától vagy lakóhelyétől. A megkérdezett játékosok hat százaléka mondta, hogy okozott már problémát élete során a szerencsejáték. A válaszadók 58 százaléka gondolja úgy, hogy az államnak szigorúbban kellene ellenőriznie a szerencsejátékokat. Ugyanakkor az emberek háromnegyede tisztában van azzal, hogy a szerencsejátékokból befolyó adó fontos költségvetési tétel.(Népszabadság Online)

További hírek