A magyaroknak ad igazat a távozó szlovák külügyminiszter

Jan Kubis szerint a józan ész a magyar földrajzi nevek használatát tartja természetesnek

Feleslegesnek és tévesnek tartja a földrajzi nevek feltüntetése körül forgó szlovák politikát a távozó külügyminiszter. Az oktatási tárca akkor sem hajlandó érvényt szerezni az oktatási törvénynek, ha az másodszorra is átmegy a parlamenten.

A távozó Jan Kubis
Somogyi Tibor Teljesen feleslegesnek és tévesnek tartom, hogy hónapok óta arról folyik a belpolitikai vita Szlovákiában, vajon a magyar tannyelvű iskolák számára kiadott tankönyvekben miként tüntessék fel a földrajzi neveket. A józan ész azt diktálja, hogy a megnevezéseket a tanulók anyanyelván, tehát magyarul kell írni, de utána zárójelben, szlovákul is – jelentette ki vasárnap a posztjáról holnap távozó Ján Kubis külügyminiszter.

Hozzátette azt is, hogy azok a nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok, amelyekre a szlovákiai magyarok hivatkoznak, az államnyelv elsajátítását, tehát a szlovákul is feltüntetett földrajzi nevek indokoltságát is hangsúlyozzák. – Magyarországról is azt szorgalmazzák, hogy az a helyénvaló, ha a  határaikon túli magyarok az anyanyelvüket, az államnyelvet és legalább egy világnyelvet is jól bírják – tette hozzá a szlovák diplomácia vezetője, aki hivatalosan holnap távozik a posztjáról és keddtől a genfi székhelyű z  ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkára lesz. Helyére Miroslav Lajcákot, az Európai Unió Bosznia-Herecegovináért felelős főmegbízottját nevezi ki Ivan Gasparovic államfő.

Kubis eddig óvatosan nyilatkozott a tankönyvügyről, de távozása előtt nyilvánvalóan felbátorodott, s kimondta a saját véleményét.

„A gabcikovói vodné dielo“

Tavalyig a szlovákiai magyar iskolákban a diákok anyanyelvén tüntették fel a földrajzi neveket, legfeljebb a függelékben tettek közzé magyar-szlovák helységnév-szótárt. Néhány hónappal ezelőtt azonban Ján Mikolaj szlovák nemzeti párti (SNS) oktatásügyi miniszter elrendelte a kiadóknak, hogy ezentúl ezekben a tankönyvekben is szlovákul kell feltüntetni a földrajzi neveket. Azóta már két olyan kiadvány látott napvilágot, amelyek olyan nyelvi szörnyszüleményeket tartalmaztak, mint például: „Legnagyobb alföldünk a Dunaj mellett fekszik. A neve: Podunajská nízina“ – Tehát a Dunát és a Csallóközt sem tüntették fel magyarul.  Még a bősi vízerőműt is úgy emlegetik az egyébként is magyartalanságoktól hemzsegő szövegkörnyezetben, hogy „a gabcikovói vodné dielo“. A keveréknyelven megjelent tankönyvek óriási felháborodást váltottak ki a szlovákiai magyar pedagógusok és a szülők körében, akik ezeket a szellemi selejteket visszaküldték a miniszternek. Tiltakoztak a szlovákiai értelmiségiek is.

A Magyar Koalíció Pártja ezután tavaly szeptemberben törvénymódosítást nyújtott be a pozsonyi parlamentbe. Azt indítványozták, hogy a politikai manipulációk megakadályozása érdekében jogszabály mondja ki, hogy a szlovákiai nemzetiségű iskolák által használt tankönyvekben a diákok anyanyelvén tüntessék fel a földrajzi neveket is. A javaslatot a Robert Fico vezette Smer módosító javaslataival és voksaival, valamint a két szlovák ellenzéki párt támogatásával a pozsonyi parlament nagy többsége megszavazta. Szavazás előtt a Szlovák Nemzeti Párt képviselői kivonultak az ülésteremből.

Ezt követően Ján Slota, az SNS elnöke nyílt levélben szólította fel a szlovák államfőt, hogy ne írja alá a dokumentumot. Ivan Gasparovic igy is cselekedett, mert szerinte a tervezet több más szlovákiai jogszabállyal ellentétes. A Magyar Koalíció Pártjának szakpolitikusai szerint az államfő által emlegetett jogszabályok  a nemzetiségi tankönyvek nyelvhasználatára nem vonatkoznak.

Ceausescu nyomdokain?

Lapunk megkeresésére Berényi József, a törvénymódosító tervezet egyik megalkotóje kifejtette: – Ján Slota egyik bizalmasa a hazai nemzetiségi iskolák számára olyan keveréknyelven írt tankönyveket szeretne megjelentetni, amelyekben csak a ragok magyarok, a megnevezéseket viszont szlovákuk használják. Ilyesmivel legutóbb a tájainkon Ceausescu kísérletezett. Nyilván boldog lenne, ha megtudhatná, hogy bő évtizeddel később Szlovákiában akadnak követői – mutatott rá a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke.

Pavol Paska pozsonyi házelnök közölte, hogy mindent megtesz a közoktatási törvény végleges elfogadása érdekében. Az államfői vétó miatt a dokumentumról februárban szavaznak újra a szlovákiai parlamentben. A törvénytervezet elfogadásához a 150 tagú testületben legalább 76 igenlő szavazatra van szükség. Mivel a Magyar Koalíció Pártjának és két szlovák ellenzéki partnerének nincs ennyi voksa, az elnöki vétót akkor lehet felülbírálni, ha a Smer-SD képviselői nem változtatnak korábbi álláspontjukon, vagyis másodszor is megszavazzák a közoktatási törvény módosítását.

SNS: csakazértse

– Mégha a parlament felül is vizsgálja az államfő vétóját, az oktatási miniszter a módosított tanügyi törvényt nem alkalmazza, mert az zavaros és megvalósíthatatlan – jelentette Anna Belousovová, az SNS első alelnöke a pozsonyi közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. Szerinte nem világos, hogy mit kell érteni például a „meghonosodott kisebbségi földrajzi nevek“ alatt. A módosított tanügyi törvény ellentétes a szlovák alkotmánnyal is – idézte az MTI a párt alelnökét.
„Ha a parlament felülvizsgálja az elnöki vétót, akkor pártunknak (SNS) az alkotmánybírósághoz fog kelleni fordulnia“ – szögezte le Belousovová.(Népszabadság online)

További hírek