Drámai első negyedév jön

Bár decemberben az ipar visszaesése mérséklődhet, és „csak” 3-5 százalékra várható optimista becslés szerint, biztosnak tekinthető, hogy nem a november volt a hazai ipar zuhanásának mélypontja – nyilatkozta a FigyelőNetnek Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője.
 

Nagyon rosszul indul az év

Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy az év utolsó három hónapjában bejelentett csoportos leépítések zömét ez év elejétől valósítják meg ténylegesen a kereslet-visszaeséssel küzdő cégek. S, ha nem lenne elegendő a gazdaságilag amúgy is siralmas évkezdet, akkor azt a gázmizéria jócskán megfejeli, hiszen olyan cégek termelését is  bizonytalanná teszi, amelyek egyébként piacképesek lennének – fejtegette a kutató.

A társaságok egy része persze pótolhatja a termeléskiesést, ilyen például a Suzuki, ahol már korábban döntöttek az autógyártás 25 százalékos visszafogásáról. De a vegyipar jó néhány szereplőjét, akiket még nem ért el a recesszió, tényleg drámaian érte a gázfogyasztás korlátozása.

A komor kilátásokat tovább sötétíti, hogy az unión belül legfőbb piacunknak számító Németországból is nagyon rossz hírek érkeznek, elsősorban a német exportrendelések visszaeséséről – árnyalta a képet Némethné Pál Katalin. A 2000 utáni recesszióhoz képest annyival súlyosabb a helyzet, hogy most ez az ázsiai, és különösen az amerikai piacok esésével párosul.

Mindezek számunkra azt eredményezik – összegzett a kutató -, hogy ige rossz idei első negyedévre számíthat a magyar ipar, a második negyedév enyhén romló tendenciát, a harmadik stagnálást, míg a negyedik halványan javuló teljesítményt hozhat, optimista forgatókönyv szerint – tette hozzá.

Globális átrendeződés jön

Persze léteznek sokkal borúlátóbb előrejelzések is, amelyek szerint világviszonylatban nem egy-két év alatt juthatunk túl a válságon, hanem akár 10 évbe is beletelhet a tényleges konjunktúra beköszönte.
Az időtényező bizonytalanságával szemben, az viszont biztosnak tekinthető, hogy a válság alapjaiban rendezi át a világgazdaság szerkezetét, tehát nem áll vissza a struktúra a 2007-es, utolsó „békeév” állapotára – hangsúlyozta a kutató. Az amerikai fogyasztás a finanszírozás összeomlása miatt nem kelhet életre, kérdés azonban, hogy mi lesz helyette. „Szívóként” működhetnének a feltörekvő piacok, de jelen állás szerint az elmúlt években elképesztő pörgést produkáló Kína is növekedésének lassulásával kénytelen szembe nézni, az orosz piac felvevőképességét pedig a csökkenő olaj/gáz-bevételek korlátozzák.

 

Döntő lehet az energiaszektor

Ígéretes volt Barack Obama egyik választási ígérete is, ami szerint jelentős állami megrendeléseket adnának az alternatív energia fajták felhasználására. A választási ígéret persze Amerikában sem feltétlen válik kormányprogrammá.

Ilyen szempontból az Európai Unió is hatalmas lehetőség előtt állna, ha például célul tűzné ki, hogy valamennyi közintézménye energiaellátását alternatív forrásokból oldaná meg. Ezzel két legyet üthetne egy csapásra: egyrészt csökkentené az orosz gáztól való függés mértékét, másrészt a jövő iparágában szerezhetne ígéretes piaci pozíciókat.

Ha ezt nem teszi meg, megteszi majd Kína, ahol a jelek szerint a szén korszaka után „részben kihagyják” a szénhidrogének időszakát, s már most olyan alternatív forrásokra tekintenek, mint a nap és a víz energiájának hasznosítására – mutatott rá a kutató.(H.L)

A cikket a következő oldalakon oszthatod meg:            

További hírek