Matekszakkör - Újratöltve

8. osztályba jártam. (2006) Matekszakkörön voltam, barátommal, akivel egy padban ültem. Már nem azért, mert nagy volt a tömeg, hanem mert így gondoltuk jónak. Egy kis körkép:
2 toll, egy ceruza a pad felém eső részén, és egy vonalzó.
Mivel nagyon izgalmas dolgok történtek általában matekkorepen, természetesen nem unatkoztunk. De egy légy eléggé elvolt melettünk, mert ott röpködött, mintha valami méz-spray-vel fújtuk volna be magunkat...
-Szálljon csak, majd lemerül...-mondtam haveromnak.
Válasz természetesen nem volt, mert minek válaszolni egy mondatra, ami nem is kérdés volt. Le se reagálta, csak körmölt szépen tovább.
Egyszercsak a légy rászállott a vonalzómra. "Mostmár elég!", gondoltam magamba és egy jól irányzott, megfontolt suhintással, a legyet a markom ketrecébe zártam. Haverom végre rám figyelt.
"Ki szülte a spanyol viaszt?"-alapon ránéztem, majd kinyitottam markomat. A légy zümmögését még lehetett hallani, nem vergődött szegény, csak szimplán ott volt a tenyeremen. Farkas -illetve ebben az esetben- légyszemet néztem vele, körübelül 5-6 másodpercig, majd láttam, amint elszállt balra a légy. Nem is indexelt, ráadásul elég gyors volt, ahhoz képest, hogy előtte a kezemben döglődött szegény...
-Légy volt, légy nincs...
Majd mosolyogtam büszke fejjel a barátomra.
Nagy májerkodásom közepette észleltem, hogy valami nem stimmel a szájüregemben. A fogam nem szokott ilyen hangokat kiadni, a nyelvem meg csak nem mozogna magától.
A LÉGY nem elrepült, hanem BELEREPÜLT A SZÁMBA!
Na, mondom futás a mosdóba...Annyira szaladtam, hogy ejjha, meg hűha, az ajtót lendületből se sikerült becsapnom. Folyosón legyet ki a számból, mosdóba be, csap kinyit, víz nincs, be a tanáriba, kérni kulcsot tanári mosdóba, másik csap kinyit, víz folyik, száj öblít...stb...stb...
Eltelt 8-10 perc. Visszasétáltam a még mindig tartó matekkorepre, az ajtóban azonban már halottam, hogy bennt nagy a röhögés. Tudtam, hogy a tanár nem a humoráról híres, tehát feltételeztem, hogy valaki benázott valami nagyot a táblánál...
Benyitottam, pontosan nem tudom mennyi szempár szegeződött rám, de az arcomon szerintem lehetett látni, hogy rájöttem a röhögés témájára...
Én voltam...Peti, akinek a legye megunta, hogy Peti nem engedi azonosulni a matek korrepetáláson...

További hírek