Kapaszkodó a cigányoknak!

A történet nyolc évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat arra vállalkozott, hogy elkészíti és kiadja a teljes Biblia cigány (pontosabban lovári) nyelvű fordítását. A vállalkozás jelentőségét elsősorban az adja, hogy nincs a világon másik, ilyen létszámú népcsoport (15-20 millió), amelynek a nyelvére ne fordították volna le a Bibliát; ráadásul Magyarországon mintegy nyolcszázezer cigány él, nem beszélve a környező országok roma lakosságáról.

Bár öt évvel ezelőtt az Újszövetség lovári fordítása kétnyelvű - vagyis cigány-magyar - formában már megjelent, a teljes cigány nyelvű Szentírást csak most, a Bibliának szentelt év végén vehetik kézbe az érdeklődők. A lovári fordítás megszületése méltó befejezése a Biblia évéhez kapcsolódó programoknak, mindemellett pedig - felidézve a bibliafordítások XVI-XVII. századi hőskorát - kitűnően illeszkedik az ugyancsak az idei évet átszövő, a reneszánsz jegyében zajlott rendezvények sorába. Ez utóbbi felismerésnek köszönhetően állt a Hungarofest Kht. Reneszánsz Programirodája is a kezdeményezés mellé, és támogatta hatmillió forinttal a lovári Szentírás megjelenését. (A vállalkozás egésze 15-16 millió forintba került.)



A lovári Biblia bemutatóján Várkonyi Gábor történész, a könyv szakmai kurátora emlékeztetett arra, hogy a Szentírás lefordítása és a szent szövegek anyanyelven való olvasása, az azokhoz való hozzáférés minden nép számára egyszerre jelentette és jelenti a nyelvi modernizáció, a lelki és a társadalmi megújulás és beilleszkedés lehetőségét. „Ez a könyv a cigányok esélyegyenlőségéhez is hozzájárul, a pasztoráció része, mert akiket nyelvükben megszólítunk, azokhoz mindig el tudunk jutni - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy eddig miért nem készült a Szentírásnak cigány nyelvű fordítása, némi magyarázatot adhat, hogy a cigányság nyelve nem egységes (mintegy 16, de egyes kutatók szerint több száz nyelvjárást beszélnek), illetve, hogy a cigány nyelv szókészlete igen szűkös (6-8000 szó), mivel náluk sem nyelvújításról, sem olyan jellegű természetes nyelvfejlődésről nem beszélhetünk, mint más népek esetében. (A lovárit egyébként az 1981-es, Göttingenben tartott Cigány Világkongresszus jelölte meg a cigányság irodalmi nyelveként.)

Egyebek mellett ezekkel a nehézségekkel kellett megküzdenie Vesho-Farkas Zoltán cigány műfordítónak is munkája során, aki a könyvbemutatón elmondta, hogy a fordítás megkezdése előtt háttéranyagokat gyűjtött és teológiai tanulmányokat folytatott, a lehető legtökéletesebb eredmény érdekében. Vesho-Farkasnak tulajdonképpen meg kellett újítani a cigány nyelvet, a fordítás során több esetben hindi szótövekhez illesztett cigány ragokat és képzőket, a cigány nyelvben gyakran használt körülírást próbálta kerülni (konkrétabbá tenni ezzel is a nyelvet), valamint igyekezett nemzetközi kifejezéseket is meghonosítani.A műfordító úgy véli: a roma nyelvű Biblia legnagyobb jelentősége, hogy „Isten nyelvükön szólítja meg a cigányokat, amellyel ez a hányattatott sorsú nép kapaszkodót kap".

Forrás:Heti Válasz