Kísértethajók

A bolyongó hollandus

Norvégia fjordokkal csipkézett partjainál játszódó hátborzongató, misztikus történet, egy kísértethajó és az örök szerelem főszereplésével. Egy elátkozott hajóskapitány, aki az idők végezetéig fog bolyongani. Nem csoda, hogy Richard Wagnert is megigézte a történet, olyannyira, hogy operát írt róla.

Wagnert, mikor Norvégia partjainál hajózott, teljesen elbűvölte a háborgó tenger, a sziklafalak, ilyen díszletek között teljesen megelevenedett számára a bolygó hollandi története, melyet már korábban hallott. Kalandos útjáról Párizsba érkezett és rögtön neki állt megírni híres operáját.

Bolygó hollandi egy hajóskapitány volt, akit azzal az átokkal sújtottak, hogy a tengereken kell bolyongania, soha nem szállhat a partra, hogy megnyugvást találjon. A feljegyzések szerint legalább 400 évig rengetegen láttak egy titokzatos fekete hajót a Jóreménység foka környékén – Afrika legdélibb csücskénél. A különös tengeri jármű mindig éjszaka bukkant fel, és aki egyszer látta, soha többé nem tudta elfelejteni.

Megmagyarázhatatlan szerencsétlenségek érték azokat az embereket, akik találkoztak a hajóval, így hamar szárnyra kapott, hogy egy kísértethajóról van szó.

Tengerészek beszámolói, naplófeljegyzései szerint a hajó mindig a semmiből bukkant fel, vörösen izzott, a közelébe érve fedélzetéről emberek jajveszékelése hallatszott. Sokan látni vélték a kapitányt is, kinek szeme vöröses fényben játszott, loboncos ősz haja lobogott a szélben. Az egész jelenség kísérteties volt és ugyanolyan hirtelenséggel tűnt el, mint ahogyan felbukkant.

A legenda szerint bolygó hollandi a 17. században élt, holland hajóskapitány volt, aki a Jóreménység foka környékén hatalmas viharba keveredett. Ám ahelyett, hogy az égiektől kért volna segítséget, megesküdött, hogy ha törik, ha szakad, ő a hajót visszaviszi a kikötőbe. „Ha nem tartanám meg szavam, legyek örökre átkozott!” – ezzel kihívta maga ellen a balsorsot. A hajó egy sziklának csapódott és elsüllyedt. A hollandi fejére pedig átok szállt, örök hajózásra kárhoztatott.

Van egy másik verzió is arra, hogy ki is ez a titokzatos tengerész. Eszerint Van Straaten, istentelenségéről hírhedt hollandus az öröké tengereken bolyongó kapitány. Nagypénteken ahelyett, hogy a templomban bűnbánatot tartott volna, istent káromolva kihajózott, ezért örökké a tengert kell járnia.

A történet fennmaradása annak köszönhető, hogy egy sor alkotót ihletett meg az elátkozott hajó és legénységének sorsa. Wilhelm Hauff német író mesét írt róla – sajnos neki sem hozott szerencsét a történet, másfél hónappal műve megírása után meghalt.
Wagnernek operája sem volt túl sikeres. Ő volt az, aki a történetet úgy írta át, hogy a kapitánynak megváltást hozhat egy nő sírig tartó szerelme.
Mi igaz a titokzatos történetből és mennyi a fantázia szüleménye? A hajóról utoljára a második világháború idején készültek feljegyzések, azóta mintha felszívódott volna. Sokan valószínűsítik, hogy a tengeren elhagyatottan hánykolódó roncsok ihlették a hollandi történetét, a fedélzetről hallatszódó nyöszörgések pedig talán a betegségek miatt haldokló legénységtől származtak. 1940-ben süllyesztették el az utolsó roncsot, eztán megszűntek a beszámolók is. Talán tényleg csak a fantázia szülte a kísértettörténetet…?

www.donna.hu

További hírek