Adventi babonaságok

 

Karácsony közeledtével a néphagyomány több jeles napot tart számot, ezek közül kiemelkedik Luca napja. December 13-ához nem egy szokás és babona kapcsolódik, de ezen a napon régen az asszonyoknak és a lányoknak tilos volt dolgozni!

A néphagyomány az úgynevezett asszonyi ünnepek közül Luca napját tartja hazánkban a legjelentősebbnek. Nem is egy történet szól arról, hogyan büntette Luca azokat, akik ezen a napon szőttek, fontak, varrtak vagy mosni mentek. A jeles nap szerelmi jóslások számára is ideális volt. Ennek egyik legfontosabb kellékeként a lucagombóc szolgált. A lányok a papírra írt neveket gombócokba gyúrták, majd forrásban lévő vízbe dobták, ám egy gombócot üresen kellett hagyni. Amelyik gombóc a leghamarabb jön a víz felszínére, az abban rejlő nevű lesz a lányok jövendőbelije - tartja a hagyomány. Amennyiben az üres gombóc jön fel elsőként, a következő évben nem megy férjhez az eladósorban lévő menyecske.

Szintén december 13-án kezdték el készíteni a Luca székét, aminek karácsonyra kellett elkészülni. A lényeg, hogy minden nap kellett rajta csinálni valamit. Ehhez kötődik a mondás, mely szerint "Lassan készül, mint a Luca széke". A hiedelem szerint, aki rááll karácsonykor az éjféli misén pontban éjfélkor a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok,
mert ilyenkor azok szarvat viselnek. Amennyiben valaki észreveszi a banyákat, azonnal haza kellett futni, mert máskülönben azok széttépik. Érdekesség, hogy a Luca szék a lassú elkészülte ellenére nem volt hosszú életű, a mise után el kellett égetni.

További szokások:

Féregűző nap lévén Baranyában a mókás férfiak azt javasolták asszonyaiknak, hogy kora hajnalban ruhátlanul kerüljék meg a házat, és vesszővel hajtsák el a rágcsálókat. Más területeken elégségesnek tartották a ház védelmében, ha a féregűző Szent nevét a küszöbre írták

Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.

Az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet édesgessenek magukhoz.

Régen a házaknál egyetlen kemence volt, amely körül zajlott télen a családok élete. Ezért nagy becsben tartották, de különféle tiltások is léteztek a kemencével kapcsolatban. Tilos volt a tűzbe köpni, valamint, fésülködni, kotlóst ültetni a kemencepadkán.
Kenyérsütéskor éles késsel keresztet vetettek a tésztára és a kemence szájára. Tüzet nem szívesen adtak ki a házból, mert attól tartottak, hogy ezzel a család szerencséjét is kiadnák.

A karácsony legnépszerűbb misztériumjátéka a betlehemezés. A ministránsok a karácsonyt megelőző héten liturgikus jeleneteket mutatnak be a meglátogatott családoknál.

karácsonyi énekes, esetleg verses köszöntőt kántálásnak nevezik. Karácsony vigíliáján vagy az előtte levő adventi időszakban házról házra járva énekeltek a kántálók. Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódnak köszöntők, jókívánságok, rigmusok, prózai szövegek is.

Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni.

A karácsonyi asztalról összesöpört morzsa a néphit szerint megóvja a baromfikat a betegségtől.

Szerelmi jóslatok szerint, szerint ha az éjféli misére harangozáskor a leány a szobában befelé söpör, az asztalt megteríti, rá tányért, s evőeszközt tesz, majd utána egy ingben, mezítláb megkerüli háromszor a házat, a szoba ablakán benézve meglátja a leendő urát.

Karácsonykor nem szabad ruhát mosni és szárítani, mert arra a rúdra, amelyen a ruhát szárítják a marha bőre jut fel, vagyis a gazda marhái közül egy biztosan elpusztul.

Az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul.

Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint rózsafüzérrel lehetett védekezni.
December 21., amit a népnyelv Hitetlen Tamás napjának is nevez. a disznóölésre legalkalmasabb nap. Az ilyenkor levágott állat szalonnája nem avasodik meg. A Tamás-napi hájat gyógyításra is
használják. Ezen a napon megálmodható a jövendőbelink, de csak akkor, ha a leányok vállukkal megrázzák a kerítést s amerről kutyaugatást hallanak onnan érkezik majd a kérő.

Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra. Az Egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását, (András, Borbála, Luca, stb.)

A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít neki.

Forrás: www.ezoterikus.hu

A cikket a következő oldalakon oszthatod meg:            

További hírek