Főníciai kikötőt találtak Olaszországban

 

Az ókori főníciai város kikötőjét olasz régészek fedezték fel Szardínia szigetének nyugati partjainál. A város romjait kétszáz éve kutatják. A kereskedőnép körbehajózta az akkor ismert világot, nekik köszönhetjük az üveget és a görög abc-t.

Tharros városát a Kr.e. 8. században föníciai gyarmatosítók alapítottak egy szardiniai őslakosoktól efoglalt falu helyén – írja a National Geographic Online. Karthágó után a Földközi-tengeri térség második legjelentősebb kereskedelmi központja volt a pun háborúk időszakáig. A város a főníciai kolonizáció legkorábbi színhelye a Mediterráneum nyugati felében, Karthágónál is régebbi.

Később rómaiak lakták a települést, majd Bizánchoz tartozott, végül Kr. u. 1070-ben az arabok rombolták le. Ezután évszázadokig a környékbeli lakosság innen hordta a köveket az építkezésekhez, régészeti feltárása a 19. században kezdődött.

Tharras kikötőjét két évszázadon át hiába keresték a régészek, míg a Cagliari és a Sassari Egyetem archeológusai fel nem kutatták hollétét a Mistras lagúnában, néhány kilométerre a város romjaitól. A kikötőt védő homokkőfal 225 méter hosszú és 4 méter széles volt, a hullámtörő gát hossza pedig elérte a 190 métert. A régészek feltárták a hajók számára kialakított 50 méter hosszú felvezetőcsatornát is.

 

Körbehajózták Afrikát?
 

Az ókori Főníciát sémi nyelvet beszélő nép lakta, a Földközi-tenger keleti partvidékén, nagyjából a mai Libanon területén feküdt – írja a wikipedia.hu. A főníciaiak azonos néphez tartozott a kánaánitákkal: a Kr.e. 9. században a görögök azoknak a kánaánitáknak adták a a föníciai nevet, akik a tengerparton éltek, és velük kereskedelmi kapcsolatban álltak. Lakóterületük határai nem világosak, és tágabb értelemben magába foglalta mindazokat a helyeket a Mediterráneum keleti partján, ahol a föníciaiak gyarmatokat alapítottak.

Főníciai gyarmatok a Mediterráneumban (wikipedia.hu)

Kr.e. 1250. táján már mint a mediterrán világ hajósai és kereskedői voltak széles körben ismertek, kezükben tartva mindazokat a kereskedelmi összeköttetéseket, amelyeket korábban az égeiek használtak ki. A föníciaiak városállamokba szerveződtek, amelyek közül a legjelentősebbek Türosz, Szidón, Tripolisz, Aradosz és Büblosz volt.

Áruikkal eljutottak az akkor ismert világ határaiig: az Ibériai-félszigettől a Dardanellákig kínálták áruikat. Egyes történészek szerint az angliai Cornwall partjait is elérték, hogy ónt szerezzenek be. Hérodotosz szerint Kr. e. 595 táján meg is kerülték Afrikát, sőt kikötöttek az indonéziai szigetvilágban.

Komoly nyomot hagytak a történelemben

Királyaik kizárólagosan rendelkeztek a Libanon-hegység hatalmas cédrusaival, iparosaik fémárukat állítottak elő nagy mennyiségben. Népszerű volt a bíborkagylóból nyert festékkel színezett türoszi bíborszövet és a finom elefántcsont faragványok.

Szakképzett építőmestereik munkáját az egyiptomiak is gyakran igénybe vették, Hiram türoszi király emberei nyújtottak segítséget Salamonnak a jeruzsáleni nagytemplom építésében. Föníciaiak találták fel az üveget, és Büblosz városa oly nagy jelentőségre tett szert az egyiptomi papirusszal való kereskedelemben, hogy neve a papirusztekercs szinonímája lett: a biblia, bibliotéka (könyvtár) szavak innen erednek.

A föníciaiaknak a nyugati kultúrára legnagyobb hatást gyakorló újítása a 22 mássalhangzójelből álló hangjelölő ábécé volt, amelyet később a görögök átvettek tőlük. Ez az írásrendszer óriási előrelépést jelentett a korábbi hieroglif- és ékíráshoz képest.

A főníciai városok évszázadokig ellenálltak a környező birodalmak nyomásának, de a görög tengeri hatalom kibontakozásával párhuzamosan a föníciaiak jelentősége fokozatosan elhalványult. A Kr.e. 4. században még komoly ellenállásra voltak képesek Nagy Sándorral szemben, aki Kr.e. 333 – Kr.e. 332-ben csak hét hónapos ostrom után tudta bevenni Türosz városát.

 

Forrás:Figyelőnet

A cikket a következő oldalakon oszthatod meg:            

További hírek