A férfi 12 gyenge pontja

Hajhullás, erőszakos feleség, csőd az ágyban – ezek minden férfit megviselnek, még ha nem is szokták beismerni. Következzen hát az erősebbik nem 12 leggyengébb pontja, amelyről minden nőnek tudni kell.

Már a kisfiúkat arra nevelik otthon, hogy legyenek “férfiasak”. Ennek a szülői magatartásnak a gyökerei Ádámhoz nyúlnak vissza: őseink csak úgy tudták fenntartani magukat, ha a férfiak és a nők feladatai (vadászat, illetve utódgondozás) egyértelműen elkülönültek. Tudat alatt ma is mindenki ilyen szereposztásra vágyik. És ebből adódnak a gondok. Például: a férj nem tudja összerakni az elemes bútort – dührohamot kap. Amikor pedig a felesége megmutatja neki, hogyan kell, teljesen megvadul. Oka: a férfiak állandó nyomás alatt élnek, mivel lépten-nyomon tanúbizonyságát kell adniuk, hogy ők viselik a kalapot. Ehhez pedig hozzátartozik a technikában való jártasság is.

Nem kell különösebben bizonygatni, hogy az erősebbek könnyebben boldogulnak. Az őskorban ez azt jelentette, hogy a magasabb vadászok láttak el messzebbre, ők vették észre előbb a zsákmányt is.
Kutatók szerint az alacsony férfiak kevésbé népszerűek, kevesebbet keresnek, és lassabban is jutnak felfelé a ranglétrán. Ez dacot szül bennük. Ezt nevezik Napóleon-jelenségnek. Az egykori francia császárhoz hasonlóan (157 cm volt) sokukat éppen mélynövésük sarkall nagyobb teljesítményre. Hajtja őket büszkeségük. Néhány mai Napóleon: Dustin Hoffman (163 cm), Prince (158 cm), Diego Maradona (167 cm).

Sok férfi alig tud a családjával foglalkozni – van, aki napi 10–12 órát tölt a munkahelyén. Ennek az is oka lehet, hogy szakmai feladataihoz menekül az otthoni problémák elől. Ráadásul hiszi, hogy minél többet teljesít, annál “férfiasabb”. Igaz, hogy ezért nagy árat fizet: eltávolodik a családjától. És amikor a gyerek hétvégén eléáll, hogy osztálytársának milyen jó fej a papája, mert ő még meccsekre is elmegy a fiával – a hajtós apuka úgy érzi, elárulták. Sokat segíthet ilyenkor, ha az anya megdicséri férjét a gyerek előtt.

Pablo Picasso, a festő, vagy Jacques Cousteau, az óceánkutató 50. születésnapja után alkotta meg élete főművét. A legtöbb férfinak azonban ez nem adatik meg. Minden nyolcadiknak ebben a korban már magas a vérnyomása és minden harmadik túlsúlyos. Egyre gyakrabban lépnek fel keringési zavarok. Az urak azonban szívesen elfelejtik saját gondjaikat, mert mindennapi csúcsteljesítményre “programozzák” magukat. Amikor aztán az orvos tanácsára vissza kell(ene) kapcsolniuk, rádöbbennek sérülékenységükre. Persze a kíméletes élettől való félelem részben a család miatti aggódáson alapszik. A férfiak háromnegyede a munkanélküliségtől tart leginkább.

A gyermek először bizonyul erősebbnek az apjánál. Ez bizony nehezen
feldolgozható az atya számára. Az öregedéstől való félelem életünk derekán alakul ki. Negyvenéves korig normális dolognak tekintjük az idő előrehaladását, utána azonban már szeretnénk megállítani. Ezért fáj annyira minden egyes “vereség”, amit az utódtól kell elszenvedni.

Amikor Dávid király megöregedett, éjszakánként egy fiatal lányt fektettek
mellé, hogy melegítse az agg uralkodót. A mai férfiak a fiatal nők társasága révén egészen mást akarnak melegen tartani – az önbecsülésüket. Ennek pedig az az oka, hogy életük csúcspontjának általában a 40. életévet tekintik. Ezután pedig valami ürességet éreznek, és rettegnek az öregségtől meg az unalomtól. Egy lány karjaiban elölről akarnak kezdeni mindent – ennek azonban megvan az ára. Hiszen a Dávid királyhoz hasonló férfiakat már nem a szépségükért szeretik, hanem gyakrabban a pénzükért és befolyásukért. Erről viszont sokan akkor sem akarnak tudomást venni, ha saját fülükkel hallják, amikor ifjú partnerükkel egy társaságba érkeznek: “Ez vajon az apja?!”

Folytatás holnap....

Forrás: www.nana.hu

További hírek