Hirtelen halál a pályán: ez áll a sportolók tragádiái mögött

Mindenütt nagy nyilvánosságot kapnak azok a hirtelen halálesetek, amikor ismert, rendszeresen megvizsgált, makkegészségesnek vélt élsportolók egyik pillanatról a másikra meghalnak. Ilyenkor a vérkeringés megszűnésének oka legtöbbször olyan szívritmuszavar, amikor a szívkamra ritmusos összehúzódások helyett remegni, fibrillálni kezd.Magyarországon egy újabb - szerencsére nem halálos - eset hívta fel a figyelmet a témára. Tíz perc játékot követően, lecserélése után váratlanul összeesett egy amatőr játékos egy szolnoki kispályás focimeccsen az oldalvonal mellett. Az eset csütörtökön este történt Szolnokon, amikor edzőmeccset vívott egymással a Vízmű és a Plaza FC csapata. A játékos tavaly tavasszal is rosszul lett a pályán, akkor is rohammentővel vitték kórházba. Szívproblémája miatt hónapokat hagyott ki, értágító műtéten esett át. Orvosai a nyáron gyógyultnak nyilvánították és engedélyezték a további sportolást.

Az olasz tanulmány Alessandro Biffi és munkatársai világelsők a versenysporttal foglalkozók vizsgálatában, és az olaszok tették kötelezővé a sportolók részletes EKG vizsgálatát is. Most arról számoltak be, hogy élsportolók 24-órás EKG fölvételével milyen szívritmuszavarok észlelhetők és ezeket hogyan kell értékelni az edzések folytatása szempontjából. Tanulmányukat az American Journal of Cardiology közölte.Az olasz kutatók 335 sportolót vizsgáltak testre erősíthető, tenyérnyi EKG műszerrel. Ezt a vizsgálatot a klinikai orvoslásban világszerte használják és a készüléket fölfedező fizikus, Norman J. Holter neve alapján holterezésnek hívják. A megvizsgáltak 27 százaléka volt labdarúgó az olasz első osztály csapataiból, a többiek is különböző sportágakban vezető sportemberek voltak.Akiknél igen gyakoriak voltak a kamrai eredetű, szabálytalan ütések, azoknál jelentős lazítást rendeltek el, majd két hónap, fél év, illetve egy év múlva megismételték a holterezést. A pihenő időszak után a szabálytalan szívverés csaknem teljesen megszűnt, majd az edzések elindítását követően megint megjelent, de kisebb mértékben.SportszívA szív nagyságát, a köznyelvben sportszívnek nevezett, döntően a bal szívkamra izomzatának megvastagodását is mérték. Az is a lazítás időszakában csökkent, majd ismét növekedett, de semmiféle kóros eltérés nem alakult ki. Az egyéves megfigyelés alatt egyik élsportoló sem lett szívbeteg.Az ilyen szabálytalan szívütések észlelésekor a sportoló, az edző és az orvos szoros együttműködésére van szükség - írja a munkacsoport vezetője.