Amit az alaptörvény tervezetéről tudni kell

Az alaptörvény tervezete hétfőtől olvasható a Parlament honlapján. A tervezet benyújtása előtt Szájer József, a nemzeti konzultációs testület elnöke egy háttérbeszélgetésen ismertette az alaptörvényre vonatkozó javaslat főbb elemeit. Cikkünkben ezeket az információkat foglaljuk össze.

Hétfőtől olvasható a Parlament honlapján az alaptörvény tervezete. Az alaptörvény szövegére vonatkozó javaslat főbb elemeit Szájer József, a nemzeti konzultációs testület elnöke egy háttérbeszélgetésen foglalta össze, a Parlamenti beterjesztés előtt.

Szájer József elmondta: az alkotmány elnevezés helyett a javaslat szerint a jogszabályt Magyarország alaptörvényének fogják hívni. A kihirdetés dátuma szerepelni fog majd a nevében, de nem lesz törvényi szám elnevezése, ellentétben a jelenlegi alkotmánnyal, amely az "1949. évi XX. törvény" nevet viseli. A jelenleg hatályos jogalkotási törvény alapján megoldható, hogy olyan jogszabályok esetében, amelyek egyediek, amelyekből csak egy születik, nem szükséges a számozás. Fontolgattuk, hogy kell-e a jogalkotási törvény módosítása ahhoz, hogy alaptörvény legyen az alkotmányunk neve, de végül is a jogalkotási törvényből és magának az alaptörvénynek a tervezetéből is az fakad, hogy lehetséges ez az új név.

Szájer József kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság neve változatlan marad. Példaként említette Németország gyakorlatát, az alkotmány elnevezése ott is alaptörvény (Grundgesetz, rövidítése: GG), míg az alkotmányosság őrzésére hivatott intézmény az alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht).

Miért alaptörvény?

Az alaptörvény kifejezést azért használjuk, mert Magyarországon az alkotmány szó foglalt, a magyar történeti alkotmányra utal - mondta Szájer. Erről hosszú vitát lehet folytatni, hosszú vita volt a frakción belül is, végül ez volt az egyik nyitott kérdés, amiről a frakció a március 10-i ülésén döntött. Magyarország egy ezer éve létező állam, és ennek következtében alkotmányos hagyománya van. A történeti alkotmánya sarkalatos törvényekből, sarkalatos törvénypontokból áll. Tehát például Magyarország alkotmánya száz évvel ezelőtt azokból a sarkalatos törvényekből vagy sarkalatos pontokból állt, amelyek alkotmányerős szabályok. Ilyen például a trónöröklésre vonatkozó Pragmatica sanctio és a zsarnokkal szembeni ellenállás szabadságát indokló Aranybulla, ami egyébként, az 1848-as forradalomnak is egyik fontos hivatkozási alapja volt.

Tehát ha jogegyenlőség történeti hagyományaira gondolunk, akkor ki kell jelenteni, hogy a zsidótörvények a jogegyenlőség súlyos megsértését jelentették Magyarországon. A jogegyenlőség hagyományai az Aranybullára vagy az 1848-as polgári jogegyenlőségről szóló törvényekre épül. Ezért használjuk a vívmány szót, ez morális kategória, erkölcsi értelemben szűri át a magyar jogot.

Az alkotmány szó éppen ezért egy foglalt kifejezés. Ezen egyetlen folt esett, 1949-ben, az akkori, lényegében a kommunista diktatúra formális hivatalba lépésének dátuma éppen augusztus 20-a volt, amikor az alkotmányt elfogadták. Az 1949. évi XX-as törvény szentesítette a diktatúrát. Ez az egyetlen folt tehát, bár ez azért elég nagy folt - fogalmazott Szájer. Az alaptörvényre vonatkozó javaslat szövege világossá teszi, hogy ezt az alkotmányt és azt az időszakot, amely 1990. május 2-ig, az első szabadon választott parlament megalakulásáig terjed, azt nem tekintjük jogállamnak, nem tekintjük a mai értelemben vett demokrácia szabályainak megfelelő rendszernek. Ennek értelmében megmaradt a történeti alkotmány, és ilyen értelemben az alkotmány szó foglalt.

Tehát ez az oka annak, hogy alaptörvénynek hívjuk a mostani javaslatot, mert úgy gondoljuk, hogy ez az alaptörvény egyébként része ennek az egész ezeréves történelmi folyamatnak és az alaptörvény nem kíván ennek a történeti folyamatnak a helyére lépni. Magyarország a világon talán az egyetlen olyan állam, már a modern korban, amely nem kartális alkotmánnyal bírt, hanem egy ilyen történeti vívmányokra, mai kifejezéssel vívmányokra épülő alkotmánnyal.

Köznyelvtől a jogi nyelvig

Nem paragrafusokat alkalmazunk az alaptörvényben, hanem cikkeket, ez egyben visszatérés a magyar történelmi hagyományokhoz - fogalmazott a nemzeti konzultációs testület elnöke. Mivel az alaptörvény az ország legelső törvénye, az élén áll a jogalkotási és jogszabályi hierarchiának. Ahogyan halad előre az egyre inkább konkrétabb szabályokhoz, egyre inkább hasonlít egy, a jogrendszernek megfelelő normaszabályra. Ez egyébként megnyilvánul a szóhasználatban is. Az elején valóban kerültük az idegen szavak használatát, tehát például egy olyan kifejezést, mint a kollektív jogok, együttesen gyakorolható vagy együttes jogoknak jeleztük. Ezt már az államszervezeti résznél nem mindenhol tudtuk megtenni, ott olyan mértékben kötött a magyar jogi nyelv, hogy félreértésekhez és jogszabály-bizonytalansághoz vezetett volna, hogyha itt is ezt a szabad nyelvezetet használjuk.

Az alapjogi rész (Szabadság és felelősség) az Európai Unió Alapjogi Chartájára épül. Ez a XXI. század nagy emberjogi katalógusa, tehát az emberi jogoknak a listáját tartalmazó katalógusa - hangsúlyozta Szájer József. Ez a zsinórmértéke a jelenlegi alapjogi rendszernek. Ebben minden egyes alapjog szerepel, amely a világ alkotmányaiban, a világ nemzetközi szerződéseiben benne van, de a szerkezet az alapjogi chartát követi. A charta egyébként az uniónak hivatalos jogi intézményévé vált nemrégiben. Természetesen nem lehetett átvenni egy az egyben az európai szöveget. Szájer József ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar alapjogi fejezet 80-90 százalékban fedi le az európai szabályozást.

Egyébként a jelenlegi magyar hatályos alkotmány szerinti alapjogi lista is lényegében tartalmaz minden alapvető jogot - hangsúlyozta Szájer. Hozzátette: egyedül a rabszolgaság tilalma hiányzik a jelenleg hatályos alkotmányból, ami nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne lenne tilos a rabszolgaság, hiszen levezethető mind az emberi méltóságra vonatkozó, mind pedig más jogokból ez a szöveg. Ennek következtében például a csicskázást, ami a rabszolgaságnak egy sajátos magyar fajtája, ugyanúgy el lehet ítélni jelenleg is, mind a Büntető törvénykönyv, mind pedig az alapjogoknak a megfelelő passzusai alapján.

Közpénzügyek

Az államszervezeti rész fontos újdonsága a közpénzügyekre vonatkozó szabályozás. Mint Szájer fogalmazott, a leendő alaptörvénynek az egyik legfontosabb része éppen ez a jövőre vonatkozó eleme.

A nemzeti konzultációs testület elnöke beszélt arról is, hogy az Európai Unióhoz kapcsolódóan lényegében a hatályos szabályokat vették át, a jelenlegi hatályos szabályok elegendőek a magyar szuverenitás védelmére, hiszen a hatályos szabályok nem azt mondják, hogy Magyarország feladja a szuverenitását, hanem azt mondja, hogy bizonyos, a szuverenitásból fakadó jogokat közösen és együttesen gyakorolunk más intézményekkel, például az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság útján.

Ombudsmanok tekintetében ott van változás, hogy az alaptörvény szövegére vonatkozó javaslat szerint megszüntetjük azt a káoszt, az állampolgárok számára áttekinthetetlen helyzetet, hogy hogyan és kihez kell fordulni különböző ügyekben - mondta még Szájer. Mint fogalmazott: végignéztük, hogy mi az ügyterük ezeknek az ombudsmanoknak. Az általános ombudsmannak tízezres nagyságrendű ügye van, a szakombudsmanoknál pedig egészen más a helyzet. A kisebbségi ombudsmannál és a jövő nemzedékek ombudsmanjánál jóval kevesebb, néhány száz az ő ügy fordul meg.

Az adatvédelmi ombudsman hivatalánál is nagyon sok az ügy, de ez a hivatal egy független, külső jogokkal rendelkező hatósággá fog átalakulni. A Fidesz is, amikor például aláírásokat gyűjt, személyi adatokat gyűjt, akkor ebben a hivatalban kell az ilyen akciókat jóváhagyatni. Tehát ez nem egy jogvédelmi funkció, hanem alapvetően egy hatósági feladat és funkció.

A fentiek alapján döntöttünk úgy, hogy egységes szervezetet alakítunk az ombudsmanokra olyan helyettesekkel, amelyekkel a két további funkciót is minden tekintetben el kell látni - fogalmazott a nemzeti konzultációs testület elnöke. Tehát mind a nemzeti közösségekkel kapcsolatos funkciókat, mind pedig a jövő nemzedékekért való felelősséget a munkaszervezet tekintetében kell megoldani. Az ügymenet innentől úgy néz ki, hogy az ombudsmanhoz beérkező iratokat eleve eszerint már szortírozzák, tehát nem az megy, mint most, hogy eredetileg odafordulnak, és ami pedig az ombudsmanhoz kerül, az ott marad, hiába foglalkozik jövő nemzedékek ügyével, vagy pedig adott esetben éppen kisebbségi közösségekhez tartozó vagy nemzeti közösségeknek a jogaival.

Tehát szervezettebb lesz a javaslat szerinti új rendszer. Én azt a kritikát nem osztom ebben a tekintetben, hogy ez gyengébb, éppen ellenkezőleg - vélekedett Szájer. Mint mondta: négy ombudsman gyengébb, mint egy, ebben a tekintetben. A tekintélye is lényegesen nagyobb. Az európai rendszerekben is gyakorlatilag párját ritkítja, nincs még egy olyan ország, ahol négy különböző ombudsman lenne. Ez egy kaotikus állapotot teremt, az állampolgárok jogainak védelme szempontjából egyetlen hely kell, ahova az emberek a panaszaikkal fordulhatnak és azon keresztül mehetnek a többiek elé, illetőleg ezekben az ügyekben előre.

Alkotmánybíróság

Számos törvényt kétharmados sarkalatos törvényként fogalmazunk meg. A legfontosabb törvények, amelyekről tervek vannak, azok a választójogi törvény, amit még mindenképpen ebben az esztendőben el kell fogadni. Várható egy nagyszabású igazságszolgáltatási reform is.

Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás esetében nem történt sok változás, az Alkotmánybíróság kompetenciája eléggé hasonlít a mostani helyzethez. Lényegében azt a kötelezettséget állapítjuk csak meg, hogy valakinek érdekeltséget kell igazolni abban az esetben, hogyha az Alkotmánybírósághoz fordul, előzetesen pedig kibővítettük, eddig csak a köztársasági elnök fordulhatott előzetesen az Alkotmánybírósághoz, most pedig a parlament különböző tényezői, tehát a kezdeményezői a törvénynek, a miniszterelnök, illetőleg a házelnök is ezt megteheti - mondta a nemzeti konzultációs testület elnöke.

Ez azt a lehetőséget teremti egyébként meg a kormányzó erők számára, hogy még mielőtt elfogadják a törvényt, már lefolyhasson egy alkotmányossági vizsgálat, ennek következtében az állampolgárok bizalma az érintett törvényekkel kapcsolatban megnőhet. Ez célzott szándék volt, mert nagyon gyakran Magyarországon az volt a helyzet az elmúlt esztendőkben, hogy súlyos jogbizonytalanságot jelentett az, hogy mindenki várta az Alkotmánybíróságnak az ítéletét, legutóbb például az ingatlanadóval kapcsolatban. Erről szól az előzetes normakontrollnak a kibővítése. Hozzáteszem, ezen kibővített, előzetes normakontrollon túl az, amit mi megcsináltunk, az lényegében a német rendszer. Németországban működik ez a rendszer, és ilyen értelemben egyébként az Alkotmánybíróság maga sem ragaszkodott az úgynevezett populáris akciónak a megőrzéséhez - mondta Szájer József.

További hírek