"A Szekuritáte alkalmazottja" Fordulat Tőkés sajtóperében

Március 11-én születhet ítélet abban a perben, amelyet erkölcsi károkozás miatt Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke indított a Ghimpele de Bihor hetilap főszerkesztője, Florin Budea ellen. Az ügyet pénteken tárgyalták a nagyváradi bíróságon. A főszerkesztő múlt év januárjában jelentette meg Tőkés, angajatul Securităţii (Tőkés, a Szekuritáte alkalmazottja) című írását a lapban.

A cikkben a Nagyváradon megjelenő hetilap főszerkesztője egy neve elhallgatását kérő volt szekustiszt feljegyzéseire, illetve egy állítólag a lapnak adott interjúra hivatkozva fejtegeti, hogyan helyezte Tőkést a titkosszolgálat Temesvárra. Az újságíró Tőkés lelkészi pályafutását Hitleréhez hasonlítja, illetve az idézett szekustiszttől kapott információkra hivatkozva kijelenti, hogy meggyőződése: Tőkés a mai napig „a magyar titkosszolgálat embere”.

A bíróság a pénteki tárgyaláson a védelem tanúját, magát a feljegyzést készítő volt szekustisztet hallgatta ki – Aurel Căprariunak hívják, „civilben” Tőkés szomszédja, a kommunizmus idején pedig a romániai magyar egyházak megfigyelésével megbízott tiszt volt.

A tárgyalóterembe két újságírót, köztük a Krónika munkatársát nem engedték be, holott Tőkés ügyvédje, Kincses Előd szerint a tárgyalás titkosítását senki nem kérte, másfelől a teremben civilek is helyet foglaltak.

Az ügyvéd a tanú meghallgatása után a Krónikának azt mondta, az ügy meglepetésükre nagyon jól sült el a felperes számára, Căprariu ugyanis gyakorlatilag az őt beidéztető Budea ellen vallott. Kijelentette, hogy egyáltalán nem adott interjút a lapnak, bár Budea cikkéből ez derül ki. Azt is elmondta, hogy az emlékiratait nem szánta közlésre, és ezt világosan meg is mondta az újságírónak.

Érdekességképpen mesélte el Kincses, hogy a tanú egy olyan folyóiratot is meglobogtatott a tárgyaláson, amely kizárólag a Szekuritáté veteránjai számára elérhető, a közvélemény a létezéséről sem tud – állítólag Căprariu megfontolta, jelentesse-e meg visszaemlékezéseit a kiadványban, de végül úgy döntött, nem teszi meg.

Másképp kell értelmezni a címet?

Kincses Előd elmondta: hetvenezer lejes kártérítést követelnek Florin Budeától és a lapot kiadó cégtől, de ha a bíróság valóban elmarasztalja az újságírót, a kártérítés végső összegét már a bírónak kell megállapítania. Megtudtuk: azért éppen ezt az összeget kérik, mivel ennyiről volt szó abban a 2001-es sajtóperben is, amit Tőkés Alison Mutler, az Associated Press hírügynökség tudósítója ellen indított hasonló jogcímen – bár akkor a bíróság nem találta vétkesnek az újságírót.

Időközben a MediaSind romániai újságíró szakszervezet közleményben vette védelmébe Florin Budeát, a szólásszabadságra hivatkozva. A levélben az alperest idézve magyarázzák el, hogy a cikk inkriminált, kérdőjel nélkül megjelentetett címe nem azt jelenti, hogy Tőkés a Szekuritáté alkalmazottja lett volna, hanem hogy temesvári segédlelkészi alkalmazásában nagy szerepet játszott a titkosszolgálat

Az EP-alelnök egyébként nem volt jelen a pénteki tárgyaláson, de telefonon elmondta: ha számára kedvező ítéletet hoz a bíróság, a kártérítés gyanánt kapott pénzt valamilyen, a sajtószabadsággal kapcsolatos jótékonysági célra fordítja.

További hírek