Máig titok, hogy ki gyilkolta meg 25 éve a svéd kormányfőt

Huszonöt éve, 1986. február 28-án gyilkolták meg máig tisztázatlan körülmények között Olof Palme svéd miniszterelnököt Stockholmban, a nyílt utcán. Lehetséges tettesként emlegettek svéd szélsőjobboldali aktivistákat, kurd emigránsokat, az illegális fegyverkereskedelem vezéreit, chilei titkos szervezeteket, a dél-afrikai fajüldöző rezsim titkosrendőrségét, az olasz P2 titkos páholyt, sőt még a CIA-t is.

Az 1927. január 30-án született Palme hazájában szerzett jogi, majd az Egyesült Államokban bölcsészdiplomát. 1949-ben lépett be a svéd szociáldemokrata pártba, és hamarosan a svéd jóléti állam alapjait lerakó Tage Erlander kormányfő titkára lett. Harmincévesen választották meg parlamenti képviselőnek, 1963-tól volt különböző miniszteri posztokon a kormány tagja.
   
Palme 1969-ben lett a szociáldemokrata párt elnöke és kormányfő. A miniszterelnöki tisztséget 1976-ig, majd 1982-től haláláig töltötte be. Kormányzásának idején Svédország stabil maradt, külpolitikai téren semleges országként jó kapcsolatot épített ki Európa és a harmadik világ államaival. A béke, a párbeszéd, egy igazságosabb gazdasági világrend melletti elkötelezettsége a múlt század legismertebb svéd politikusává, a Szocialista Internacionálé népszerű vezetőjévé tette. Részt vett az igazságosabb világgazdasági rend érdekében Észak-Dél párbeszédet meghirdető Brandt-bizottság munkájában, sokat tett a fegyverkezési harc megfékezéséért és a nukleáris leszerelésért. Ellenezte a vietnámi háborút, országa befogadta a bevonulást megtagadó amerikai fiatalokat. Stockholm és Washington kapcsolata ebben az időszakban a mélypontra süllyedt.
   
A saját biztonságával kapcsolatos intézkedéseket szándékosan mellőző Palme 1986. február 28-án késő este gyalog indult haza feleségével egy mozielőadás után. A párt Stockholm belvárosában támadta meg a merénylő, aki Magnum revolverével lelőtte Palmét, és megsebesítette feleségét. A politikusnak esélye sem volt a túlélésre: a közvetlen közelről kilőtt, ólomhegyű és rézbevonatú lövedék még a golyóálló mellényt is átütötte volna. A kormányfő másnap reggel halt meg a kórházban.
   
A svéd közvéleményt megrázta Palme elvesztése, és maga a tény, hogy egy köztiszteletben álló embert a nyílt utcán lőttek le. A negyed évszázada tartó nyomozás 50 millió elköltött dollár és a nyomravezetőnek kitűzött 50 millió korona ellenére sem hozott eredményt. Vádat csak egy Christer Peterson nevű kisstílű bűnöző ellen emeltek, miután Palme felesége őt azonosította a tettesként. Petersont 1988-ban elítélték, de aztán felmentették, mert nem találták meg a gyilkos fegyvert.
   
Az egy helyben topogó vizsgálat többféle összeesküvés-elmélet alapjául szolgált, mivel Palménak számos ellensége lehetett. Kritizálta a vietnámi háborút, elítélte a dél-afrikai apartheidet, támogatta a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, többször találkozott Fidel Castróval, sokan Moszkva-barátnak tartották. Lehetséges tettesként emlegettek svéd szélsőjobboldali aktivistákat, kurd emigránsokat, az illegális fegyverkereskedelem vezéreit, chilei titkos szervezeteket, a dél-afrikai fajüldöző rezsim titkosrendőrségét, az olasz P2 titkos páholyt, sőt még a CIA-t is. A rejtély máig megoldatlan...

További hírek